Kedves Olvasók, nagyon sajnálom, de rövid szünetre kényszerülök az írásban. A gépem ugyanis megérezte, hogy közeleg a Karácsony, ezért beadta a kulcsot. Milyen érdekes, tavaly a mosógép döglött meg dec. 23-án, nyáron a 40 fokban a hűtő, ezeknek a gépeknek tényleg lelkük van.
Ha szerencsém lesz, Télapó hoz egy másikat, vagy ez kigyógyul a nyavalyából, nem tudom, de addig sajnos a megjelenésem sztohasztikus lesz, mivel a másik géphez csak este férek hozzá, akkor meg én inkább egyéb dolgokkal foglalkozom.
A tyúkok megfogyva bár, de törve nem, még megvannak, igaz, volt némi szelekció... Vagyis a kóbórkutyák, meg a szomszéd macska bedarált néhány kicsit, az az igazság, hogy fogalmam sincs, most mennyi csirke van, egyszerűen nem tudom megszámolni őket. A kerítést megcsináltam, de mint ha mi sem történt volna, ugyanis a kisebbek simán átbújnak a feszítődrót alatt, így a kerítésen kívül mindig csipeget 4-5 belőlük. Hogy ott kint mi olyan érdekes, nem tudom. Lehet valami adrenalinfröccsre vágynak, ugyanis a szökős kicsiket ették meg a kutyák.Az egyik tyúkom, mint régebben írtam, elkezdett kotlani, kb. két hete abbahagyta, de sebaj, most van egy másik, aki anyai örömökre vágyik. Ez lenne a természet rendje, hogy egy tyúk Karácsonyra akar kiscsibéket??? Na mindegy, olvastam valahol, hogy kalmopirint kell adni neki, nem tudom ez jó ötlet-e...
Az új garnitúra tagjai még mindig ragaszkodnak az éjszakai élethez, már a tököm tele velük, a lovak már alszanak, az öregebb tyúkok is rég bemennek az ólba, amikor ezek még javában szerte szét a kertben kóvályognak. Jó hideg van, reggel langyos vizet adok nekik, azt nagyon tudják értékelni, meg minden nap főzök egy kis krumplit. Azt nagyon szeretik. Persze a kajánál őrt kell állnom, mert hiába adok nekik már hat helyen enni, a nagyok mindegyik helyre odamennek ketten hárman, a kicsik meg csak nézik a kaját, egy két bátrabb próbál csippenteni valamit, ha nem állok ott és nem zavarom el a nagyokat.
Hát egyenlőre ennyi, hogy mikor leszek legközelebb, azt nem tudom, de majd igyekszem...
