Emlékeztek még rá?

Persze kakas lett, mi más. A nagy vágás után Zománc ébredésében reménykedtem és amíg vártam és néztem és reménykedtem azt kellett látnom, hogy a mama kicsi fiacskája nem tétovázik, hanem megragadja a lehetőséget és kukorékol, üldöz és tűri a verést az öreg tyúkoktól, akiknek nem nagyon jön be a kis féltörpe nyikhaj közeledése.

Talán épp amiatt érzi magát otthonosabban a tyúkok között, mert eddig kisméretű anyjával rótta a hátsóudvart és nem nagyon piszkálták a kakasok sem.

Nem tudom, de csinos kis vörös kakas lett belőle anyuci szárnyai alatt.

Csak nagyon kicsi, valahol félúton egy japi kakaska és egy átlag méretű között, nem biztos hogy ilyen szinten törpésítenem kéne az állományt. Messze még a jövő tavasz, addigra elválik ki marad, ki megy a fazékba.