Megvallom a neten megtalált remek tyúkudvar blogod adta meg a végső lökést ahhoz a tervhez, ami anno a 40 Ft-os tojás megérkezésével - tehát már jó régen kezdett motoszkálni a fejemben.
Én Pest környéken élő nem túl sok húst, ámde annál több tojást fogyasztó kis család nagymamája vagyok és cseperedő fiú unokám tojásfogyasztásának kicsi kora óta csak a szigorúságom szab határt. Letojt városi értelmiségi tyúkként - csak gondolatkísérletnek szánva - végigvettem egy tyúkól építésének lehetőségét, de mindig elhessegettem azzal, hogy túl nagy falat ez egy hozzá nem értő nőnek, hiszen utoljára távoli gyerekkorom falusi nyaralásai során voltam szárnyasok közelében, akkor is csak egy tányérral, amibe a vért kellett felfogni... Azt meg, hogy levágjak egy csirkét ma már fel sem merül...
Eközben persze időnként fórumokat, blogokat és szakcikkeket olvasgattam a neten és bekopogtattam szaktanácsért egy szomszédhoz is, ahonnan harsány kakaskukorékolás ébreszt hajnalonta.
Azért a gondolat nem hagyott nyugodni, a kocsibeálló és a kerítés között van is a kertünkben hely, pénzem tojásra egyre kevesebb, végül úgy gondoltam, hogy minden okom megvan rá. hogy belevágjak!
Mint a jó elhatározásokon általában, ezen is "az Úr áldása" volt, mert ahogy döntöttem összehozott egy olyan erdélyi hazánkfiával, aki nemcsak a tyúkól kivitelezésében volt profi, hanem a ház körül a tíz évvel ezelőtti felújítás során megmaradt anyagok kreativ felhasználásában is partner volt - tehát gyakorlatilag "totális recycling" volt, vagyis minden ki nem dobott valamire jó lesz anyagot hasznosítani tudott, és ezen kívül még tyúktartás alap ABC jével is megismertetett.
Az elkészült - kicsit falusi budira hajazó - tyúkól építése során metamorfózison ment át 2 beltéri ajtó, néhány raklap, szekrény hátfal, laminált padló maradék és ki tudja honnan került műanyag tábla valamint még - a most 12 éves unokám babaágya is gyönyörű bejárati ajtóvá vált. Pénzbe kizárólag a kerítésháló és a drót, no meg a szépészeti nádtakarások kerültek.
Eközben a fórumozók és a tyúkuvar kommentelőinek bejegyzései alapján változtattam az eredeti elhatározásomon, hogy első szakszerűtlen próbálkozásaimat letojt tyukokkal kezdem és találtam egy olyan
hirdetést, melyben 7-8 hónapos, már tojó tyukocskákat kínáltak eladásra. Úgy döntöttem, hogy próbálom csökkenteni a kudarc lehetőségét és őbeléjük ruházok inkább többet, így ahogy szombaton elkészült az ól,
vasárnap alig 160 km autózással beszereztük a "High line" barna tojóhibrideket és beköltöztettük őket a frissen készült lakba.
Hat darab kistestű fehérfoltos barna tyúkocskát költöztettünk a hajlékba, akiknek az eladó tanácsa alapján kicsit megnyirbáltuk a tollát, hogy ne akarjanak repülni. Nem agresszívek sem egymással, sem velünk, nagyon helyesek.
Ezek a tyúkok szabadtartásúak voltak, de a tyúklétrát nem ismerik és esténként úgy tuszkoljuk be őket a magasabban lévő zárható ólba, ahonnan reggel kifelé már önállóan közlekednek és szépen sorban állnak a
tojóládánál, ahová néha kettő is benyomja magát egyszerre.Ma kedd van és a két nap eredménye 12 db szép barna héjú tojás.
Hát ez a mi tyúkólunk története.
Mellékelem a képeket, amiket alkotás közben készítettem.
Peva
U.i.:
Ja egyedül a kutyáinkat tölti el nagy vadászizgalommal a látvány,
szeretnék őket levadászni, de ezt eddig sikerült megakadályozni.
Felületkezelés
Készül...
Mint egy kerti budi...
A rigó már teszteli
A végső forma
Jobboldal
Baloldal
Elölnézet
Beköltöztek a lakók
A vadász:)
