Szóval piros. Az új, 5 darab fittyedt tarajú tyúkom. Rondának ronda, a feje minősíthetetlenül csúf, de most már a miénk, próbáljuk szeretni... Amikor kitettük őket a ládából akkor néztek bután. Rettenetesen csúfak szegények. Ez főképp akkor lett még szembetűnőbb, amikor valamelyik saját tyúkom elgrasszált mellettük, hogy lecsekkolja az idegeneket. Olyan nagyon nem foglalkoztak velük. Inni a pocsolyákból ittak, nem tudom, talán a kistál, meg a saválló tepsi rémisztően hatott rájuk. A földre szórt kukoricát úgy tűnt nem ismerik fel, mert csak nézték bután.

Szedtem tyúkhúrt a tyúkoknak (mostanában a kukoricásunk maradványán tenyészik ezerrel (főképp, hogy egész télen oda szórtuk a trágyát), úgy hogy minden nap szedek nekik egy fél táposzsákkal. Szóval beszórtam, ezek csak nézték bizalmatlanul. Kopasznyakú kakasom, aki azonnal meglátta bennük a potenciális arát rögtön közéjük ugrott és elkezdte őket azon a fura hangon csalogatni, majdnem úgy, ahogy a kotlós hívja a csibéit mutogatni a finom csemegét. Aztán az egyik felkapott egyet és megkezdődött a piros tyúk csatája a tyúkhúrral. Ez a vágott csőrű szerencsétlen bekapta, a csőrében valahol félúton elakadt és nem tudott vele mit csinálni. Ott lógott ki a csőréből vagy negyed órán keresztül, miközben járkált vele, rázogatta a fejét, a tyúkhúr meg se ki, se be. Odamentek a társai, az egyik odacsippentett a tyúkhúrnak, de a többi csak nézte a küszködést. Végül sikerült felülkerekednie a problémán.

Az első napokban se vizet, se a szemes takarmányt nem akarták felismerni,a konyhai maradékkal végképp nem tudtak mit kezdeni. Azóta változott a helyzet, ha hallják a "pipipiipit", akkor szaladnak (a maguk suta és lusta módján) és már tudják, azt fel kell csipegetni a földről.

Az első napokban tojtak párat (az egyik egy minitojást, a többiek tényleg szép nagy méretes tojást, megjegyzem, a tojásuk héja nagyon érdes, az én tyúkjaimé szép sima), azóta semmi. Persze eszükbe nem jutott volna a tojóládába menni, össze-vissza potyogtatták a tojásokat az udvaron. Most egy ideje nem tojnak, gondolom át kell állniuk erre az életformára. Sebaj, a többiek tojnak ezerrel.

A tarajuk, ami úgy lógott, hogy némelyiknek még a szemét is eltakarta, most kezd kipirosodni, és már nem lóg annyira. Azért a háztartási benzin kúrát alkalmazom majd rajtuk, ahogy az egyik olvasó tanácsolta.

Ismerkedés a kukoricával

A "gaz" tyúkhúr esete...

Jön a segítség!

Egy régi és egy új tyúk - melyik a szebb?