Háztáji felesleg a menzákra?
2013. március 14. írta: A. Éva

Háztáji felesleg a menzákra?

Szóval olvasom, hogy a hazai agrárium aranytartalékát jelentő kiskerteket, melyek teljes területe 200 ezer hektárra tehető, fel kéne virágoztatni és ezen kiskertek többlettermelését a helyi piacokon és a gyermekétkeztetésben kellene felhasználni. 

Azt írják, hogy a háztáji gazdálkodásból kiesett 15-20 év (miért éppen ennyi?) és ezzel a szaktudás egy része is elveszett. Az írás szerint a rendszerváltás óta a nagykereskedelmi láncok leszoktatták az embereket a háztáji állattartásról, a kiskertművelésről.

Éppen ezért fontos, hogy háztáji agronómusokat is képezzenek, mivel a ma szakembereit nagyüzemi szemlélettel oktatják.

A teljes cikk a Fidesz oldalán itt olvasható: Háztáji agronómusok segítik majd a kiskertet művelőket

 

Mi jutott erről eszembe?

Az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Nagyon egyetértek azzal, hogy jó lenne, ha az emberek újra észrevennék, mekkora érték a saját maguk által előállított élelmiszer. Annak is, akinek különösebb élvezetet nem okoz a kapálás, meg a tyúkszartakarítás.

Amin először megütköztem, az a felesleg hasznosítása a menzán.

Csak remélem, hogy a szép gondolatok mögött azért valamiféle ellenőrző rendszer is kialakulóban van. Szeretünk sápítozni a rommá permetezett spanyol paradicsomon -aminek legalább van esélye elbukni a vizsgálatokon-, de ki fogja és hogyan vizsgálni Józsi fóliás paradicsomát, akihez ha elmész vásárolni délután, azt mondja, még nincs piros paradicsom, csak zöld, gyere vissza holnap reggel, addigra lesz... (saját élmény).

Ha megnézzük mondjuk a háztáji állattartást, ahol pl. a legtöbb állatot az ember úgy eszi meg, hogy bever két pálinkát, aztán levágja, állatorvos még csak a fasorban sem látta, oké, ez otthon saját felelősségre elmegy, de mondjuk 2000 gyerekre főzni ilyen áruból, reménykedve abban, hogy semmi baj nem lesz, kinek a felelőssége?

A másik, a 15-20 év.

Szerintem 15-20 évvel ezelőtt a kiskerttulajdonosok nagy része úgy permetezett mindennel, ami kapható volt (és amit ma már nem is lehet csak úgy polcról beszerezni az egyszerű kerttulajdonosnak), és istállótrágya helyett műtrágyázott ezerrel, hogy csak na. Éppen a kiskert az a hely, ami korábban is inkább a hobbiról szólt, ahová az ember nem sajnálja a befektetést, az éppen aktuális "sztárszereket", ezért aztán nem volt tele a kiskertes hegyoldal rézgáliccal permetező kiskerttulajdonossal. Mindenki használt mindent, még sem mindegy, kinek szebb a kertje...

Az a véleményem, hogy ha valóban a természethez közelállóbb szerekkel és módszerekkel kívánunk dolgozni, akkor ennél sokkal régebbre kell visszanéznünk, mondanék 60-70, akár 100 évet is, valamint inkább a mai biogazdálkodás módszereit népszerűsítenünk.

Reálisan a háztájiról...

Mostanában olvastam több cikket is, ami a háztáji tartásra buzdít, illetve azzal foglalkozik. Én teljesen pártolom a háztáji tartást és mindig is azt mondtam, a háznál, okosan és némi tudással előállított élelmiszer nagyon jó! Ad egyfajta biztonságot az embernek, a mai létbizonytalan időkben, emellett pedig olyan minőségű élelmiszerhez jutunk, amit nagy valószínűséggel ha boltban kéne megvennünk, sosem vennénk meg, mert egyszerűen nem tellene rá. Mindenféle kapszulás vitamin meg egyéb csodaszer helyett csak normális élelmiszerhez kéne juttatnunk magunkat.

Ezzel együtt nem kéne azért az emberekben azt a hamis illúziót kelteni, hogy ha otthon termelnek zöldséget, tartanak állatot, akkor annak a költsége magasan versenyképes a nagyáruházak nagyonakciós, ki tudja honnan származó de olcsó áruival szemben. Mert nem az. A kifogásolható minőségű dömpingáru mindig olcsóbb lesz, mint a gonddal és odafigyeléssel előállított kiváló minőségű áru. Nem egy kategória, ezért ilyen szempontból nem is szabadna összehasonlítani. Nem szabadna hangoztatni, hogy otthon jóval olcsóbban állítható elő a kiváló minőségű áru, mint amennyiért a kétes minőségű legolcsóbb bolti beszerezhető. (Az én meglátásom az, hogy szerencsés esetben saját magunk kiváló árut tudunk előállítani pont annyiért, amennyiért a legolcsóbb szemetet megvehetnénk.) Ezért félrevezető amikor nagyvonalú számításokkal keltik az emberekben azt az illúziót, hogy a háztáji növénytermesztés, állattartás egy buktatók nélküli sétagalopp, egyszerű, mint az egyszeregy. Mint ahogy a tyúktartás költségeit sem lehet csak úgy számolni, hogy mennyi takarmányt fogyaszt el, amíg felfaljuk. Mint ahogy egy bögre árát sem úgy számoljuk, hogy agyag, máz, égetés költsége, munkaóra, hanem abban bizony benne van a kemence amortizációja, a korongé, az egész műhely létrehozásának, fenntartásának és amortizációjának a költsége, a felsorolás hosszan folytatható, szerintem mindenki érti...

Ha nem a saját hobbink értékét akarjuk minél kisebb számokkal "de bizony azért megéri..." bizonygatni és alátámasztani, hanem valóban a realitás talaján az előállított termék költségeit kiszámítani, akkor nem szabad, hogy magunkat és másokat nagyvonalú számításokkal félrevezessünk és becsapjunk.

Ezért azzal mélységesen egyetértek, hogy olyan szakemberekre lenne szükség, akik valóban értenek a háztájiban előállítható élelmiszerek gazdaságos termeléséhez és akik növényt és állatot élőben is láttak, sőt, önmaguk kárán, vagy hasznán is okultak. Természetesen nem a sok-sok valódi szakemberre célzok.

Emellett úgy gondolom, hogy a nagyüzemi állattartás is egy szükséges dolog és botorság lenne azt állítani, hogy felesleges és nélkülözhető, ugyanúgy, mint a tudás, ami működteti.

Mit gondoltok?

A bejegyzés trackback címe:

https://tyukudvar.blog.hu/api/trackback/id/tr875134225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

01001100au (törölt) · http://ittmindenilyen.blogspot.co.uk/ 2013.03.14. 20:53:07

Tervnek nem rossz de ellenőrzés nélkül nem saját felhasználásra csak akkor lenne jó ha a beszállítónak saját felelősség biztosítása lenne. Vagy mondjuk egy felvevő helyre vinnék be és ott vizsgálnák.

"Az én meglátásom az, hogy szerencsés esetben saját magunk kiváló árut tudunk előállítani pont annyiért, amennyiért a legolcsóbb szemetet megvehetnénk." Én pont ezért kezdtem el idén felírni mennyit költök és mennyit spórolok, mennyi lenne az amit kiadnék. Erről majd tél elején nyilatkozom.

Aranytartaléknak hívni meg baromság szvsz mert akkor az ugaron hagyott földek mik?

Jam igen meg ugye az adó és a különféle izék hogyan lesznek?

gyalog.galopp 2013.03.15. 07:27:11

Az aggályaid a minőséggel és költségekkel kapcsolatban teljesen jogosak. A kampányszöveg az kampányszöveg, amit jellegénél fogva eleve fenntartással kell kezelni.
A háztáji kiskert, meg állattartás alapvetően nyugdíjas műfaj, aki ebbe belefog az olyan megkötöttséget jelent, mintha gyermeket vállalna.

A kampányt nyilván finomítani kell,de ez nem egy gigászi feladat. Minden faluban van elérhető állatorvos, falugazdász, aki ellenőrizheti a termelés és tartás körülményeit.
A hajdani ÁFÉSZ, ma COOP boltok, de pl községi ovodák is 20 évvel ezelőtt még vásárolhattak fel lakossági zöldséget. Túléltük, betegségről senki nem tett említést.

A dolog kicsit hasonlít a pálinkafőzés engedélyezéséhez. Mindenki egy ország metilalkohol mérgezéséről vizionált, hát nem jött be, a kimondottan ocsmány zugpálinkafőzők kikoptak a fekete piacról.

01001100au (törölt) · http://ittmindenilyen.blogspot.co.uk/ 2013.03.15. 08:19:53

@gyalog.galopp: a nyugdíjas dologgal nem értek egyet. Mind édesanyám mind én munka mellett műveljük a kertünket. Bár nekem nem nagyon van lehetőségem állatokat tartani.

harCIBAnyulka 2013.03.15. 19:15:41

A költség-részéhez lenne egy gondolatom: tökéletesen egyetértek, hogy háztájiban ár tekintetében nem lehet versenyezni a nagyüzemekkel, multikkal. Biztosan emlékeztek rá, mikor az RTL Klub és a Minden Gyermek Lakjon JÓl Alapítvány a "rászorulóknak" naposcsibét, -kacsát ajándékozott mondván, hogy ezzel megoldja a család tojás és hús ellátását. Csak arról feledkeztek meg, hogy a napos csibe jó esetben is fél év múlva kezd potyogtatni, a vasárnap kirántott pedig már nemigen fog tojni egyet sem! Nem beszélve a felnevelésük költségéről. A fogalmatlan városiak meg ájuldoztak, hogy micsoda lehetőség ez a felemelkedésre! Na persze! Aki ezt a baromságot kitalálta, még nem látott háztáji gazdaságot képeskönyvben sem! :-(

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.03.16. 08:20:00

@harCIBAnyulka: Én alapvetően jó gondolatnak tartom azt, hogy valahogy visszavezessék a falusi lakosságot az önellátáshoz, főleg azokon a vidékeken, ahol aztán tényleg semmi nincsen.
Ezzel a naposcsibés dologgal is egyetértek, persze. Kell egy rendes ól, egy udvar, ahol nem eszi meg a kutya, macska, róka, stb.
Arról nem is szólva, igen, hogy a csibe az hónapokig csak fogyaszt, tehát a pénzt viszi és nem termel.
Ennek az egésznek úgy lenne értelme, ha mondjuk a lakosok az önkormányzati földeken megtermelhetnék a szemes takarmányt, stb.
Nem pedig mondjuk uzsorakamatos kölcsönből kéne nekik azt is megvenni...:(

nagyonnagyon 2013.03.16. 09:22:43

A kert nem elég az önfenntartáshoz épp csak segít egy kicsit.
A háztáji mint fogalom inkább olyan tsz földeket jelentett amit a "tagok" saját önellátásukra fordíthattak, szabályozva volt a mérete és tartozhatott hozzá állatállomány is.
A kiskertes elképzelés vicc, nekünk nagy falusi telken nagy kertünk van, mellette kétszer akkora területen raktunk krumplit(a la burgonya), kb fél évre lett elég, a kert meg éppen hogy hozzájárult a főzéshez, de természetesen nem elhanyagolható.
Fél hektár megművelt föld az ami már érezhető szerintem egy családnál.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.03.17. 11:52:53

@gyalog.galopp: A pálinkafőzős résszel abszolut egyetértek. Régen is főzött a legtöbb ember (nagymamám a pincében kuktával), max nem illet olyan helyre kidobni a cefre maradékát, ahol sokan szagolhatják.

@Pickles: Azért ma Magyarországon munka mellett ez nem olyan egyszerű szerintem.

@nagyonnagyon: Ezzel úgy vagyok, hogy én biztosan nem ültetek krumplit, mert azt nem éri meg. De ültettem rengeteg szedret, epret, vannak gyümölcsfáink... szóval ha úgy nézzük, a kertben meg tudunk termelni olyan dolgokat, amit nem biztos, hogy meg tudnánk venni. Mondjuk több gyereknél az eper pl. tavasszal... De bármilyen más gyümölcs is. Ha csak azt nézem, hogy egész nyáron lehet enni a mindenféle gyümölcsös piskótákat, sütiket, azért nem mindegy. Én úgy látom, hogy egy nagy családnál ezzel rengeteget lehet spórolni.

01001100au (törölt) · http://ittmindenilyen.blogspot.co.uk/ 2013.03.17. 14:10:42

Ez inkább akarás kérdése. Ha én kitudok bicajozni a kertembe heti háromszor, négyszer munka mellett akkor más is megtudja tenni. De persze nem akarásnak nincsen eredménye. Arról nem beszélve, hogy egyre másra nyílnak a közösségi kertek a városokban.

gyalog.galopp 2013.03.17. 17:37:33

@Pickles:
Egy vegyes zöldséget termelő kertet más fő foglalkozás mellett nem lehet akkora méretben művelni, hogy a család szükségletén kívül felesleg maradjon. Az állatok pedig napi felügyeletet igényelnek.

@harCIBAnyulka:
Na, én se tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek a műsoron. Két eset lehetséges, eladja az ajándékot, vagy "beszerzi" a takarmányt.

@Rosa Rugosa:
Nézd, amikor egy óvoda, vagy helyi ÁFÉSZ bolt vezetője átvette Mari néni zöldségét tudta, hogy nyugodtan átveheti, mert ismerte.
Induljunk ki abból, hogy az emberek alapvetően nem hülyék, nem vállalnak kockázatot pár kiló zöldségért. A helyi óvodába, iskolába jár az óvónő, a konyhások gyereke, unokája, ez a körülmény nagyobb biztonságot jelent, mint egy megbundázott, kijátszott hivatalos bizonyítvány.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.03.18. 08:42:10

@Pickles: Szerintem Magyarországon az emberek ha van munkahelyük, többet dolgoznak, mint Ny-Európában. A mi családunkban ok, én itthon vagyok, tehát megcsinálom. De szevasz, a férjem mondjuk kb. Szent Iván éjjel tudna kibiciklizni a kiskertbe - enyhe túlzással. A munkaideje kötetlen, ami azt jelenti hogy átlagban több mint 8 óra, az utazás meg legalább +2 óra naponta. Ha te munkahelyen dolgozol, beutazol, gyerekeket összeszeded, stb., akkor legjobb eséllyel valahogy fenntartod a kertedet, de hogy az óvodát nem te fogod ellátni, az tuti. Még önmagadat se.

Amikor én gyerek voltam, nekünk volt kiskertünk, a lakótelepi lakás mellett, na de az is úgy virágzott, hogy a nagyanyám, aki otthon volt, kiment és a munka oroszlánrészét valójában ő végezte.

Aki nálunk bérből és fizetésből él, az max. hobbiból művel kertet.

Ugyanakkor, aki otthon van és mondjuk a kertje is otthon van, annak ez tényleg jó lehetőség.

Szóval azért én úgy látom, hogy akinek ma rendes munkahelye van (és mondjuk nem olyan szerencsés, hogy az önkormányzatnál dolgozik, ahova elteker bringával, a munkaideje pedig fix), annál nem olyan egyszerű ez.

Akinek meg kenyérre sincs pénze, ott szép dolog az akarás, csakhogy ehhez a szép hobbihoz is pénz kell legelőször, hogy elinduljon. Miután valamennyit befektettél, utána éri meg...

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.03.18. 08:52:23

Nekem inkább az a fura, hogy sok helyen vidéken is üresek az udvarok és mondjuk egy faluból bejárnak a teccsóba zöldségért, paradicsomért, miközben ott figyel a befüvesített tujás 2000nm-es kert. Na ez fura.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.03.18. 08:56:47

@gyalog.galopp: Még a zöldség, az oké, nálunk a zöldségesnél is sokszor kapni helyben termett cuccot, de valahogy az állati termékekkel nincs ekkora bizodalmam.

gyalog.galopp 2013.03.19. 12:05:37

@Rosa Rugosa:
Én alapvetően azért tartok állatot, művelek kertet, mert tudni akarom mit eszek. Nálam nincs vegyszer, nincs táp. A kisüzemi termelés akkor sem versenyképes teszkós árakkal, ha a saját munkát nem számolom. Egy kisüzemi háztáji termelésben a nagyüzemi módszerek alkalmazása valóban veszélyes is lehet, de gazdaságtalan is.
A növénytermesztést, sok munkával, meg lehet oldani vegyszerezés nélkül. Az állattartásban a tartási körülmények jelenthetnek veszélyt.
Mégpedig szűk, alkalmatlan helyen sok állat, elhanyagolt tartási körülmények.
Ma már nincs kereskedelmi forgalomban veszélyes, állati fehérjéket is tartalmazó takarmány.
Amit a háztáji termelőknek igazán meg kell tanulniuk, az a zöldségtermelés, állattartás helyes arányának megválasztása, pl a konyhakert, megtermelt zöldség hulladékával milyen és mennyi állat takarmányozását tudom kiegészíteni. ( nálam a konyhai hulladék egyből megy ki a tyúkoknak, a zöld hulladék egy része a nyulaknak)
Az így nyert élelmiszert én alapvetően egészségesebbnek és nem olcsóbbnak tartottam ezért fogtam bele. Mára a rendszer kezd összeállni, a család minden tagja rész vesz benne, és ennek is vannak előnyei, már nem csupán egészségesebb, de olcsóbb is.

zsuzsibuvar 2013.03.20. 14:07:50

@Rosa Rugosa: hehe Rosa, en CSAK krumplit ultetek mar, ui SEMMI mas nem terem meg. Ja, malna meg szeder van meg, na de azzal semmi tennivalo. A paradicsom negyedik eve max zoldparadicsomkent hasznosithato, ami veletlenul beerne, azt feleretten megeszik a csigak (amennyi itt van, az hihetetlen). Meg hat egyetlen zold ujjam sincs. Ja es miota a tyukok vannak, azok mindent tonkretesznek, el kene keriteni, de lustak vagyunk, meg a tyukok az elsok. Ja es amit a tyukok meghagynanak, azt tavaly kiastak a kutyak, en feladom. A krumpli is zsakban terem, 3/4 vetokrumplibol lesz 2 kilonyi kb, viszont isteni finom. Csak az ujdonsag miatt bajlodunk vele, mondjuk nem kell sokat szerencsere.

redrabit 2013.03.21. 08:42:39

Régen (kb 15 éve) nagy konyhakertünk volt. Aztán évről évre közbeszólt az időjárás. Kifagyott, kirohadt, kiégett ...valamelyik minden évben megtizedelte a termést. Elkeseredtünk--leszűkítettük a kertet jócskán. Majd pár éve ismét nekivágtunk . Most is közbeszól az időjárás, de már nem esek kétségbe.
Az állat tartás nálunk is azért jött be a képbe, mert legalább tudom mit eszek !
Viszont addig , amíg itt vidéken is a fiataloknak fogalmuk sincs arról, hogy mi fán terem a zöldség, gyümölcs, állattartás , ne adj Isten a főzés, befőzés-...addig mit várunk egy városi embertől? Akik már annyira el urbanizálódtak, hogy egy kakas kukorékolástól sokkot kapnak?
Megjegyzem az én szomszédom is folyton húzkodja a száját és csak a konyhakész ételt hajlandó megvenni a boltban . Pedig vidéki :)
Ráadásul a helyi állatorvos is megér egy misét :)
Mert bizony jobban járunk, ha az öregekhez megyünk tanácsért , mint a dokihoz. Mert biza, meg sem nézi az állatot , csak kerítésen kívül :)
Na jó 1 szónak is 100 a vége.. gyakoroljunk és jöjjünk rá a saját hibáinkból, hogy azért milyen szuper a hazai :)
Ja és igen ---Rugosa ..én csak annyit mondok -- Apró babád is közölte , hogy másik tojást kér --amikor a boltit kapta...
Hát itt a válasz miért is csináljuk :)

NLTom 2013.03.21. 15:17:18

@harCIBAnyulka:
teljesen egyetértek! ... a hozzánemértés miatt bekövetkező állomány elhullásokról ne is beszéljünk...

NLTom 2013.03.21. 15:53:41

A mai valóság az, hogy önellátnia magát csak az fogja akinek van ehhez hite, tudása, akarata. Aki odáig jut, hogy ezt válassza, annak tényleg az utolsó lehetősége hogy ebben a világban megkapaszkodjon, de akkor igen csak le kell adni mai "modern" igényeit. A legtöbb fiatal és munkára fogható ember ha tud, elmegy a faluból városba, külföldre megy megélhetésért, gyarapodásért. Aki otthon szórakozik ilyesmikkel az vagy jó anyagi körülményei miatt megteheti, vagy csak szórakozni akar... A kormány ezen irányú szándéka átgondolatlan, komolytalan. A mezőgazdasági strukrúra átszervezései nem ebbe az irányba mutatnak. A nagyüzem amit ezek is támogatnak. Volt egy élhető és életképes háztáji gazdálkodás, ehhez szervezett felvásárló hálózattal, s feldolgozó iparral. Ebbe az irányba kellene elindulni (visszaindulni). Nagyon sok magyar család megélhetését biztositotta a tej felvásárlása, a háztájiban felhizlalt sertés leadása, vagy a pár darab hizómarha eladása. Létezett erre szervezett minősitő és felvásárló "rendszer". Kiszámitható, biztos jövedelmet adott. És itt a hangsúly a kiszámithatóságon van! Aki benne volt ebben és megélhette az elmúlt 20 évet, az érzékelhette hogyan rombolták szépen tudatosan le ezt az egész müködő rendszert. Ajánlom figyelmetekbe Zsigmond Dezső filmjét:www.youtube.com/watch?v=hSthY0DMlFY
A mai kormánynak, illetve az eddigi kormányoknak nem állt érdekében az élhető falu, vidék megteremtése... mindig nyiltan, vagy anélkül a nagyüzemek fejlesztése volt a cél. A közösségi földek nagy részét ellopták, a tsz-ek szétverése után a maradékot KFT-é alakitották, amikben a korábbi pártkatonák hirtelen tulajdonosokká váltak. (a kárpótlás már csak hab a tortán). Ebben a mai "demokratikus" világban is ugyan azok az elvek érvényesek, mint a kommunizmusban... csak a mennyiség számit! A minőséget leszarja mindenki, annak ellenére, hogy nyilvánvaló, ebbe döglünk bele... Csak érzékeltetésképpen emliteném meg a régi háztáji tehéntartés gyakorlatát, ahol a tehén szénát evett, és legelőre járt. Napsütötte, züld legelőn legelt, nem voltak lábproblémái stb... A mai rendszerben Csányi zenélő tehenészeteiben a szavasmarhák olyan takarmányokat kapnak amiktől naponta termelnek 70-90L tejeket, olyan takarmányokon amik ezt a hajtatott termelést serkentik. A tehén nem kap szénát, nem kap tucatnyi növényfajból álló minőségi szénát, hanem egyensilózott takarmányokat, premixeket, kiegészitőket, és különböző toxinmegkötő anyagokat, amik velejárói ennek a takarmányozási gyakorlatnak. Ezt nevezik extra minőségü tejet adó gazdaságos technológiának... Csak felhivnám a figyelmet, hogy ezek a szarvasmarhák ebben a környezetben és technológián CSAK!!! 2-3-max4 ellést tudnak megejteni, s ezek után elpusztulnak. A különböző termelést fokozó szerek kimeritik ezeket az állatokat, s ha emberhez hasonlitjuk őket, akkor kb. huszonéves hajadonokként merülnek ki végleg és kerülnek kényszervágóra. természetesen ezeknek az állatoknak a tejét és húsát esszük, ami ráadásul nem is olcsó! ;) És ha végiggondoljuk azt, hogy egy magyartarka ami legelőre jár, s természetes takarmányokon él, mennyivel tovább él, s mennyivel egészségesebb tejet termel. Nem véletlen hogy nem hoznak olyan tej-törvényeket, ami meghatározná és egyértelmáen leirná hogy mit lehet tejnek nevezni, mi a különbség a valódi tej és a "csinált" tej között... De a sajtkészitők tudják ezt csak a legjobban, hogy mi is a különbség egy legeltetett állat teje és egy ipari rendszerben termeltetett állat teje közt a különbség. ...Najó még valakik tudják ezt: akik megtudják fizetni az ilyen extra minőségü élelmiszereket. A háztáji rendszerek egy teljesen más felfogású valódi minőségi élelmiszertermelésben lehetnének gazdaságosak és hatékonyak.

NLTom 2013.03.21. 16:04:23

Egy szó mint 100... a vidéki embereket nem tanitani kell a gazdálkodásra, hanem lehetőséget adni arra, hogy értelme legyen jószágot tartani és kertet müvelni!... Az istállók még ma is megvannak, a disznóólak még ma is állnak, csányiféle befektetések milliárdjainak töredékéből fellehetne újitani azokat az istállókat és töredékéból lehetne feltölteni állatokkal... de pénz beszél kutya ugat... a mai világ átka hogy az élhető rendszereket a pénz istene irányitja... ezért nem lát szerves trágyát a föld, csak mútrágyát, ami idő kérdése, kimeriti azt... Miden vegyszer, minden pusztul, ember, állat, föld, de csak hajrá! A pénzt imádjad emberiség, ha bele döglessz is!!!

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.03.22. 05:14:32

@NLTom: Hónapok óta keresem ezt a filmet! Nem emlékeztem a címére, de akármilyen fondorlatosan kerestem, nem találtam. Köszönöm!
Egyébként minden szavaddal egyetértek.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.03.22. 05:18:47

@redrabit: Helyi állatorvos... tényleg nem bántani akarom, de a lovakhoz külön állatorvos jár (szerencsére 2 éve nem láttuk). A miénknek, a helyi hatóságinak pl. gőze nincs a baromfifélékről... tetű ügyben tapasztaltam.
@zsuzsibuvar: Na tessék... kellett nekem itt a krumplival példálózni.:)

NLTom 2013.03.22. 10:52:19

@gyalog.galopp:
Én a baromfiaim nevelését próbáltam anno természetes módon megoldani. A csibék nagyobb fehérjeszükségletét tejtermékek etetésével próbáltam meg pótolni, de nagyon sok munkát odafigyelést igényelt. A fő probléma a higiéniával volt, a savanyú magas fehérje- és viztartalmú takarmányok etetése után mindig alaposan el kellett mosnom az etetőedényeket. De sokszor még ez sem volt elégséges hogy egy két hasmenéses történet ne bukkanjon fel. Csak megjegyzem, hogy nálam is 2-3 hetes koruk után mindig kint voltak a csirkék az udvaron, v füves területen. A vásárolt tej, a sok élőmunka miatt figyelembe véve a csibék élettani igényeit, én nem tudtam elhagyni a táp etetését. Lehet tartani anélkül is, de akkor fejlődésükben gyarapodásukban igen csak visszaesnek. Persze jó elmondani hogy tápmentes, de igazán az sem megoldás... Régebben nagyanyám is elmesélte, hogy a csirkénak mihelyst kikeltek őrölt árpát, kukoricát adtak, s azon tartották addig, mig a hó el nem olvadt, s a kifejezetten a csibéknek vetett őszi rozs, ami a kert egyik szegletében volt, oda ki nem tették őket. Onnantól kezdve is ilyen takarmányt kaptak, s szabadon járkálhattak az udvaron. A gond csak az, hogy a mai takarmányok beltartalma már közel sem olyan mint anno azoké a fajtáké amik még következő évben elvetve kikeltek és termést hoztak, s nem kilúgozott, mütrágyázott földben növekedtek... Csak érzékeltetésképpen elmesélem, hogy vannak galambjaim, amiket belterjes módon tartok. sokáig azt gondoltam, hogy kukorica, búza, cirok, borsó stb magvakon nyugodtan eléldegélhetnek. El is voltak, el is éltek,, de mindig probléma volt velük...vagy coli, vagy paratifusz, vagy valami hasnemés... az ok persze a baci! Ha otta baci, akkor az okozza a problémt. (általános "orvosi" felfogás)Mi a megoldás?! Irtsuk ki a bacit!... De az gyógyszert igényel, és egészségtelen. Én biót akarok! Elkezdtem gyógynövényes teákat itatni az állománnyal, ami szemmel látható javulást hozott. Azt gondoltam megtaláltam a tutit, megvan a "gyógyszer" növényi hatóanyagok formájában. De ahogyan abbahagytam az itatást, egyből jelentkeztek ismét a problémák. Mit tegyek?! Annyi gyógynövény kellene a 90dbos galambállományomhoz, hogy egyszerüen kisebb vagyonnal felér, s ha még hozzászámolom a teafőzés rezsijét, akkor megint csak padlón vagyok. Lassan kijött, hogy nem jó úton járok, hiszen mi emberek sem betegszünk meg lépten nyomon minden hétköznapi nyavajában, kell valami kiváltó oknak lenni. Végiggondoltam hogy mi lehet az, ami nálunk megvan, de a galambjaimnál nincs meg. Táplálék: mi emberek nagyon változatosan étkezünk, már ha csak nem a pénzünket spóroljuk, de élettanilag és amit a "természet" nekünk ad, az igen gazdag s változatos. Galambnál ez annyi, hogy kap 5-6 féle gabonaszemet, amit gyakorlatilag minden jószágfélével etetünk, mintha a gazdasági haszonállatokat csak erre a 6-8féle takarmánynövényre teremtette volna az Isten. De tudjuk, hogy nincs olyan faj, aminek ugyan az lenne az igénye a világban, mert akkor versenyhelyzet alakulna ki, s csak a legjobb maradna meg... Ott a viz. Azt issza mindenki. Ok. Vitaminokat kapnak, azzal se lehet gond. Egy valami maradt, a só! Mi emberek minden nap eszünk sokféle terméket, s vele együtt sót. No, a galambok a sót nem kapják... Adok neki. Egy szó mint száz, kikevertem nekik egy olyan ásványi anyag keveréket, amiben van Dunai mosott 3-4mmes folyami kavics, sárga agyag, mészkőőrlemény, mészkőgritt, dolomitőrlemény, és kősó. x/y arányokban összekeverve. No, itt sokminden bejátszhat, de lássanak csodát, a madaraimmal nem kell teákat itatnom, mert egyszerüen kis túlzással, de megszüntek a madarak hasmenéses, colis stb problémái, szépen fejlődnek télen nyáron, olyan mintha "gyógyszeres" takarmányon lennének. Ez a 90db os állomány naponta megeszik 1-1.5kg-ot ebből a keverékből. hogy mi lehet az ok, nem tudom, megérne egy misét, mindenképpen több tényező bejátszik: az egyik fő dolog, hogy kb ennyi ásványianyagtartalom hiányzik a növényi takarmányokból, ami az intenziv hajtatott növénytermesztés eredménye. A másik dolog, hogy valóban madár ásványi szükségletei biztositva vannak, s nem kis szerepe lehet a kül. agyag és mészkőőrleményeknek a belekben képződő gázok, káros bacik megkötésében, s igy könnyitik a szervezet védekező rendszerét. De megint regényt irok.... A lényeg, hogy régen a földek trágyát kaptak, amik biztositották a megfelelő tápanyagellátást a növények számára, amik valóban teljes beltartalmi értékü takarmányt nyújtottak az állatoknak, az istállók, a trágyatárolókban "megtermett" rovarlárvák, rovarok mindig teljes értékü állati fehérjét biztositottak a madaraknak, kül korú baromfifajoknak. Anno a legelők rovarfilága hihetetlen gazdag volt, ahol mindenféle gond nélkül lehetett pulyka pipéket felnevelni stb. Régen is megvolt az igényük ezeknek az állatoknak, de akkor más alternativ természetes forrásokból könnyedén tudták fedezni ezen igényeiket. Mára ezt a tápok, a különböző vitamin és mindenféle kiegészitők váltották fel, amik hiába okos emberek fejéből pattant ki, de mégsem tudják teljes körüen fedezni az igényeket. + a tartásmódok, amik olyanok hogy törvényszerüen okozzák a különböző megbetegedéseket, s igy a gyógyszeripernak is jelentős felvevőpiaca lett az állattenyésztés. A vegyszerek miatt a rovarvilág összeomlott, a vizeinket lecsapolták, a környezetünket sivataggá teszik. Nincs legelő állat stb... Megtörik, megszakitják azokat az iszonyú bonyolult ükológiai rendszereket amik egymásra és egymásba épülnek, s igy olyan hiányhelyzetek alakulnak ki, amiket mindenféle ipari pótcselekvésekkel, gazdasági tevékenyésgekkel foltoznak. Persze ezek nem fenntarthatóak! No, többet nem irok, csak a lényeget szerettem volna árnyaltabban mondani, hogy ma tápok nélkül nehéz baromfit nevelni...

gyalog.galopp 2013.03.23. 13:40:23

@NLTom:

Először is elnézést kérek, mert nem írtam igazat, amikor azt írtam, hogy nálam nincs táp. Másodszor, amit leírtál azzal teljes mértékben egyetértek.

Van táp, a napos csibék 6-8 hetes koráig, utána valóban semmi. A hat hetes kor pontosan azért lényeges, amit leírtál. Az un. indító tápok nélkül ma nem lehet napos csibéket nevelni.
Nálam a levágás előtt minimum 2-3 hónappal már tápmentes a baromfi, erre mondtam, hogy nincs táp.
Szerencsés helyzetben vagyok, mert elég nagy terület áll rendelkezésre. A terület egy része kifutó, amit a tyúkok teljesen lelaknak, ott egy szál fű nem tudja kidugni a fejét. Másik része lényegében legelő, ide naponta néhány órára kiengedem őket, aztán vissza.

A mindenféle élősködők, bacik, betegségek ellen alapvetően fénnyel, szárazsággal, takarmány kiegészítőkkel, na meg a fajta kiválasztásával védekezek. Volt már közel kétszáz baromfi, kacsa, tyúk, liba az udvarban, de még gyógyszerezni nem kellett őket, járvány, tömeges pusztulás nem volt.
Tavaly 100 napos csibével, 15 kacsával, 10 libával indultam. Az elhullás, kb 8-10 csirke az első 10 hétben, két kacsa meg eltűnt, ennyi.
A szárazságot lábakon álló óllal, fahamuval és faforgáccsal, nagy ablakokkal, szellőzéssel biztosítom. A faforgács jobb mint a szalma, nem szeretik a baktériumok, viszont nehezen bomlik le, ezért komposztálni macerásabb. A tyúkok imádnak a fahamuval kevert forgácsban fürödni, tetűvel még nem találkoztam.
A fajta tekintetében nálam a sárga magyar és a new hampshire kettős vált be. A sárga magyar,kisebb testű, de nagyon jól tojik még télen is, a new hamphsire pedig valamivel nagyobb, nem olyan jól tojó, de csirke korában is fogyasztható. Mindkettő rendkívül ellenálló, igénytelen, a betonon is táplálékot kereső fajta. Egyébként nagyon jó párosítás lehet még a nyúl és a tyúk ( pl.sárga magyar)az egyik adja a hús egy részét a másik a tojást és a húst is.

Tehát, aki háztáji baromfi tartásra akar állni, az először is mérje fel az erre szánt terület nagyságát, ehhez méretezze az állatok számát, válassza ki a megfelelő fajtát. Igazán gazdaságossá és egészségessé akkor válik, ha egy rendszer állít fel a konyhára termel zöldség, konyhai hulladék és az állatok száma fajtája között.

redrabit 2013.03.23. 17:09:37

@gyalog.galopp:
Érdeklődve olvastam soraidat és örülök, hogy leírod a tapasztalataidat elég széles körben.
Írtad , hogy neked milyen fajta tyúkok váltak be és hogy tartod őket...
Tavaly nyáron elég sokat küzdöttünk egy élősködővel, de sajna csak vegyszerrel tudtuk kiirtani . Írod, hogy faforgács és fahamu keverékét adod a pipiknek. Nálunk is faforgács van a házban , de nem tudom, hogy azt keverjem e fahamuval, vagy csak külön fürdőt biztosítsak nekik ?
A másik kérdésem az lenne...mit jelent nálad az
"Egyébként jó párosítás lehet még a nyúl és a tyúk ( jó , értem...nem párosodás szempontjából írtad :) ezt tudom ... de csak a hús és a hús és tojás szempontjából gondoltad a párosítást, vagy esetleg tartásban is van rá lehetőség ?
Ezt v-ér komolyan kérdezem ! Mert láttam egy angol dokumentum filmet , ami természetesen nagyüzemi tartásról szólt. Emelvényen kicsi ketrecben éltek a nyuszik , alul pedig a tyúkok ...A nyuszik ürüléke , lehullott a földre, ahol a tyúkok kapirgáltak. A film szerint ez a maximális hely kihasználás lehetősége és mindenképpen az újrahasznosítás netovábbja :)
1 éve tartunk baromfit és nyuszikat is --természetesen külön ...
De hát az ember holtig tanul :)
Köszönöm a választ
Üdv :
R

gyalog.galopp 2013.03.23. 20:54:24

@redrabit:

Nálam a tyúkbódé kb 40 cm magas lábakon áll, a padlója, oldala OSB lap, minden évben legalább egyszer sűrű mésszel kimeszelem legalább 1 m magasságban, a padló jócskán kap meszet. A fahamut kb 2 vödörrel, csíkban leszórom a padlóra, erre jön kb 3 -5 cm vastagságban a faforgács. A keverést a tyúkok elrendezik, ez kb 2-3 hónapot bír ki , utána takarítás. A két három hónap alatt az alom teljesen száraz, a takarítás idejét pontosan az alom nedvességtartalma jelzi, ha kezd összeállni, akkor takarítani kell.

A nyúl és tyúk párosítást alapvetően a takarmány hasznosítás szempontjából értettem.
A kerti zöldség hulladék egy részét a tyúkok nem értékelik, nyulak viszont imádják.
Én is láttam több helyen, hogy a nyulak és a tyúkok közös udvarban vannak. Kétségtelen a nyúl pazarolja a takarmányt, amit kiszórnak azt a tyúkok hasznosítani tudják.
Ennek ellenére én nem raktam egybe őket és nem is fogom, mert van hely külön is. Szemes takarmányként a nyulaknak árpát adok, ez nem igazán tyúknak való, de a friss nedves trágyában se kapirgáljanak, nem ugyanaz, mint a trágyadomb.
Nem vagyok híve az állatok összezsúfolásának, különösen, ha különböző fajúak. Az egészséges tartáshoz sok helyre van, lenne szükség. Nem kell erőltetni, inkább kevesebb egészséges állat, mint a gyógyszerezés, vegyszerezés, nyűglődés.

A fiatal nyúl legalább olyan jó mint a csirke, ezért állok át a nagyon stabil, jól tojó sárga magyar - nyúl párosításra. A fiatal nyúl jó a csirke helyett, a tyúk meg tojik, meg hát tyúk...

Egyébként én is a mai napig tanulok, tájékozódok, mert mindig van valami jobb.

redrabit 2013.03.23. 21:16:02

@gyalog.galopp:
Nagyon köszönöm a gyors választ !
A tyúkólunk nekünk is hasonló felépítésű-. Tavaszra terveztem a meszelést én is . Eddig 2 hetenként takarítottam , mert nekem nem a rúdon alszanak, hanem mindenki felzsúfolódik a tojóláda tetejére ( ez kb 0.5 nm ) mókásak ám ....hiába van ott az ülőrúd, ők csak azért is együtt alszanak !
Megpróbálom a fahamus keverést...van bőven a téli fűtésből.
A nyuszikák nálunk is külön vannak . Sőt most készül a csodás"palotájuk" így végkép messze kerülnek a tyúkoktól. A pipik megkapják a nyuszik eddigi területét. Így nekik megnő a kapirgálási területük.
Eddig nem kaptak "trágyadombot" a pipik.... Úgy gondoltuk nem ép egészséges, ha a nyuszibogyókat csipegetik....Rosszul gondoltuk?
A nyuszi tartás is tavalyi őrület nálunk, hiszen a húsvéti nyuszik ránk maradtak..Azóta van óvoda is elkülönítve, ahol a folyton bővülő csemetefarm játszadozhat :)
Így legalább tudjuk mit eszünk:)

gyalog.galopp 2013.03.24. 07:24:31

@redrabit:
Én úgy gondolom, nem kell az egész udvarból trágyadombot csinálni, márpedig ha a tyúkok nyulak együtt vannak ez egy idő után elkerülhetetlen. Ha van külön trágyadomb, tisztább az udvar, a tyúkok a kapirgálással segítik a komposztálódást.

A tojóház, emeletes a teteje előre csapott, legalább 45 fokban, akkor nem tudnak felülni rá. ( de megpróbálják, 1-2nek sikerül)Az ólban a tyúkok kb 3-5 cm-es faforgács szőnyegen járnak, mivel állandóan kapirgálnak az ürülék gyorsan szárad. Ez különösen télen hasznos, mikor lényegesen több időt töltenek az ólban.
Sok sikert!

redrabit 2013.03.25. 08:25:30

@gyalog.galopp:
Összeszedem az elhasználódott almot mindenki alól és elhordjuk egy messzebb lévő gödörbe feltöltés céljából. Nem hagyjuk az állatoknak kapirgálni :(

Mondjuk én kevesebb forgácsot teszek nekik ( kb 1-2 cm ) mert ezt is kikapirgálják a házból folyamatosan. Viszont mindenképpen megér egy próbát nálunk is,( meszelés után) az általad ajánlott fahamus-forgácsos kombó...
Jelzem majd , hogy sikerült
Köszönöm ismét a tanácsokat.
üdv : R

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.03.26. 11:45:44

@gyalog.galopp: "Vidéken" voltam mostanában (bár én is vidéken lakom, de ez egy másik vidék volt:D) és ott láttam egy udvarban azt, hogy volt egy kb. 50-60cm magas palánkkal körülkerített rész az udvaron, ahová a lótrágyát pakolták ki. Az összes tyúk ott tevékenykedett. A férjem még kérdezte is, hogy a csába nem röpködnek ezek össze-vissza? (Mint a mieink, akiknek megint szárnyat kellett metszeni.) Tuti egész nap elfoglalják magukat. most erősen gondolkozom egy ilyenen.

NLTom 2013.03.26. 14:51:59

Nagymamám mindig a kotlóit a trágyadomb mellé tette ki. A trágyadomb száraz részein iszonyú mennyiségü apró rovarok szaporodtak el. Ezeket csipegették a tyúk és gyöngyicsibék. A nedves területekre a csibék nem mentek soha, oda a kotló sem vitte őket. De ezek mellett volt a trágyadombba még pincebogár, rózsaborgálárva, és lótetü. A trágyadombra mindig sertéstrágyát pakoltak, + kevés tyúktrágyát... Nálam nyulak voltak sokáig, azoknak a trágyadombjában ezek az apró rovarok, pincebogár és rózsabogár szaporodott el. Deszkakeret közé dobáltam a trágyát, azt hagytam érlelődni, s mindig időnként a domb egyik oldalát nyitottam meg a tyúkoknak hogy azt kapirgálják. Mikor végeztek és szétdúrták az egészet, visszalapátoltam a maradákot, s visszadeszkáztam. hagytam időt neki "pihenni" amikor már belakták ismét a rovarok, s akkor nyitottam meg a másik oldalát. Igy a kotlók, a tyúkok mindig friss rovartáplálékhoz jutottak. Miután a nyulakat felszámoltam, csak galamb és tyúktrágya került a komposztra, amiben már nem látni gilisztán kivül és néhány rózsabogárlárván kivül mást.
+ A azálastakarmányt fogyasztó háziállatok emésztését az emésztőtraktus valamelyik részén kifejlődött hatékony mikroba "állomány" is hatékonyan segiti. Kérődzőknél ez a bendő, nyúlnál, lónál ez a vakbél, amikben irdatlan mennyiségü egysejtü szaporodik és dolgozik. Ezek hasznlják fel a szálastakarmányt, a növényi takarmányt, s majd ezeknek az egysejtüeknek a végtermékeit és magát az egysejtüeket emésztik meg és szivják fel a gazdaállatok szervezetei... De a maradék trágyában is rendkivül sok rost és baktérium marad, amit a tyúkok főleg a felnőtt madarak hasznositanak. A tyúk begye is hasonlitható egy bendöhöz, ahol a magvak és a rostok puhulnak, felkészülnek a zuza és gyomor emésztésre... a begyben is kialakul egy flóra, egy egysejtü élővilág, amik hasonlóan a kérődzők bendőjéhez, felhasználják az ott található tápanyagokat. Igy kis mértékben, de össze nem hasonlitható módon a kérődzőkkel, ott is történik egy átalakitási folyamat, vagyis növényi anyagokból teljes értékü fehérje lesz... (a baktériumok teljes értékü fehérjét adnak) A marha sem a füvet emészti meg, hanem azokat a bacikat amik elbontják a bendőben azt a sok cellulózt. Ergo a tehén is teljes értékü fehérjét emészt meg és sziv fel az oltógyomor után... A tyúk is képes ilyenre, csak nem ilyen hatákonysággal! Ezért vannak a tyúkok mindig a trágyadomb tetején, hiába akkor is amikor már nincs benne egy szem bogár sem. A növényevő háziállatok trágyája emésztetlen növényi rostokat és milliárdnyi baktáriumot tartalamz, amit a tyúkok felszedve hasznositani tudnak. Ezért jó a nyúl és a tyúk párositása, vagy a tyúk és a szarvasmarha, juh, kecske, stb... Egyrészt összeszedik a sok rovarlárvát ami az állatok körül előfordul, ami a trágyájukban "megterem", pl hidlás alatt megálló vizeletben kikelő légylárvák, de összeszedik a kiszóródott abraktakarmány szemeit, vagy a meg nem emésztett trágyával kiüritett abrakrészeket, stb... A szimbiozis tagadhatatlan és nagyon hasznos mindkét (három) fél számára!

NLTom 2013.03.26. 15:09:04

A trágyadommban a száraz, deszkák közötti részeken voltak ezek az apró rovarok ezrei, + a pincebogár lárvák. Beljebb, a már érettebb, és nedvesebb részeken, de amik mág morzsalékos állagú komposztrészek voltak, no ebben éltek a rózsabogárlárvák nagy előszeretettel. A még nedvesebb és még frissebb, de már érlelésnek indult, felszin közeli részeken voltak a trágyagiliszták. A mályebb területeken, ahol szárazabb, morzsalékosabb volt már a trágya, majdnem kész komposzt, ott voltak a lótetük. Itt a komposzt-trágyadomban is fel voltak osztva kül. élőhelyek, a kül klimájú területek. Ha esett az eső, akkor mindig átrendeződött kicsit a terület. A kapirgálások után minden káosz volt, ezért kellett idő két három hét mire újból kialakult a "rend". anno minden háznál volt valami jószág. Minden udvarban volt trágyadomb, istálló ahol rengeteg rovar szaporodási lehetősége adott volt. Erre épült egy külön rovar ragadozó világ, a hagyományos kapirgáló pusztitók mellett. De a földeket mig trágyázták, a kivitt trágyadombok a földek mellett, amiket tavasszal kiszórtak, vagy ősszel szántáskor, azok is rengeteg élőlénynek adtak otthont és tápanyagforrást. A föld élővilágáról mikrobáktól a rovarokig, fejlettebb férgekig, s az ere épülő élővilágra, a növények és ezen élőlények szimbiózisa valami fantasztikus élővilágot biztositott. Minden összefügg mindennel... Ez a gyönyörü ebben a földi világban.
De ezt még meglehet fejelni azzal, hogy a szárazabb eldugott ól vagy istállórészekben is szaporodtak a lisztbogár lárvái, vagy a százlábúak, különböző "ászkák" fajtái, stb.... ergo minden tele volt élettel... A fehérjeforrás innen is biztositva volt...

gyalog.galopp 2013.03.27. 07:44:39

@Rosa Rugosa:
Nekem most két rekeszre kell osztanom a dombot, mert a gyantás faforgács nagyon nehezen bomlik le, hiába a sok csapadék a fölső réteg elszigeteli a nedvességet. Remélem egy átlapátolás, és a nyúltrágya begyorsítja a folyamatot.

gyalog.galopp 2013.03.27. 07:52:02

@NLTom:
"Miután a nyulakat felszámoltam, ..."

myxomatosis?

NLTom 2013.03.27. 09:15:40

@Rosa Rugosa:
Inkább csak "szavaid" nélkül!... mert azt énis szoktam. :)

NLTom 2013.03.27. 09:17:00

@gyalog.galopp:
Énis forgácsoltam mig apám egy ilyen fabutorgyárban dolgozott... de a szalma ami nekem igazán bevált, s az ilyen szalmás trágyadombban tudnak szaporodni a kis különböző "élienek" is.

NLTom 2013.03.27. 09:34:06

@gyalog.galopp:
Nem, szerencsére nálam nem volt ilyen probléma. 5 évig tartottam magyar óriás és námet óriás keverék nyulakat. eleinte ketrecben, aztán szabadtartásban. A ketreces módszer azért nem vált be, mert a máj-kokci ami befigyelt állandóan főleg a nyári szezonban. Ennek egy megoldása maradt csak, ha mindenféle gyógynövényeket etettem velük. Ilyen növények voltak: levendula, zsálya, rozmaring, kakukkfü, a rétről: cickafark, katángkóró. Mikor volt rá időm hogy ilyeneket szedegessek, akkor minden jó volt és szép, de mikor nem kapták csak a lucerna, réti szénát, meg abrakot, akkor előbb utóbb felbukkant ez a nyavaja, s eléggé visszafogta a fejlődésükben őket. Aztán megpróbálkoztam a külterjes tartással is. Szalmabálákat tettem ki egy elkeritett udvarban kb 7-8db 2sorban, s ide engedtem ki nyáron egy alakalommal az anyanyulak közül egy kettőt. Mikor ők akklimatizálódtak, kitettem a többit is a bakkal (4 anya, 1bak) Minden szép és jó volt, szépen körbefurkálták a szalmát és alatta a földet. De ami probléma volt, hogy az anyák nagyon zavarták egymást, igy a 4 anyából csak 2-3 fialt, s az üregekben felnevelt kisnyulak száma gyakorlatilag megfeleződött.
Igaz, mindenképpen egészségesebb, ellenállóbb és megszelektált nyulak voltak...de miután láttam hogy ez a fajta ez a módszer nem az igazi, s hogy a ketreces témánál bioban mindig probléma ez a betegség, igy felszámoltam őket. Ha valaki otthon megtermeli a szükséges gyógynövényeket olyan mennyiségben amit folyamatosan tud etetni az állatokkal, akkor alig van probléma velük. Mixora soha sem oltottam, ami előfordult probléma az a fülatkásodás, de ezek az aromás füszernövények megoldják a problémát hosszú távon. Egyszer volt egy behozott bakkal coli megbetegedés, de azt sem gyógyszereztem, hanem koplaltattam, s csak cickafark, zsálya, levendula teákat nyomtam bele akár erőszakkal is. Néha mozgattam, megjártattam a kertben, megkergettem pontosan, mert nem igen volt kedve menni, hisz a gyulladt belekkel igen kellemetlen mozgolódni... lefogyott, de megmaradt. A titok hogy kapjon folyadákot, 3-4 napig, s utánna csak szálanként gyógyfüvek, s aztán sima széna, ....ha jól van és egy hét eltelt a nyavajából, kapott lucernát visszafogottan, s csak a betegség elmultával 3 hétre rá kapott abrakot. Megmaradt! :))

NLTom 2013.03.27. 10:05:52

www.youtube.com/watch?v=XwaOi28dlm8&list=UUUtLiKRDeWU_1kB_hosddNw&index=8
Ezek a tavalyi csirkéim második csapata. Nálam ami mindig előforduló probléma, hogy hiába a gyógyszeres táp, hiába a tiszta szalma, előbb utóbb zárt helyen "beléjük áll" a nyavalya (coli, szalmonella, stb) Erre két megoldás van: vagy kiteszem őket kotlóval az udvarra, vagy pedig megduplázom a helyüket, s minden nap frissitem szalmával. Másik megoldás, hogy ha teákat itatok velük. Ami náluk bevált: ánizs (ez az alap) vás a következőkből még 2-t kell beletenni tetszés szerint: vöröshagymahéj, zsálya, levendula, kakukkfü, citromfü, rozmaring. A levendula, rozmaring a másik két fajta amit érdemes gyakran szerepeltetni a teákban. Egy héten 3-4x is itatom, a filmecskén látható technikai megoldással, mert igy pocsékolnak a legkevesebbet, s nem szennyezik be az itatójukat. Nekem ez a módszer bevált, igaz csak kisgazdaságokban kivitelezhető, + akkor ha van gyógynövénykertje az embernek... De ha valami megterem egy kertben, akkor az "nem drága"...

naiszen · https://www.rebelmouse.com/holczermarton/ 2013.03.31. 22:16:27

@redrabit: Amit láttál, az Joel Salatin nevéhez fűződő módszer, érdemes rákeresni.Nagy légterű fóliasátorban láttad őket, ugye? Joggal felmerül a kérdés, hogy mennyire egészséges a környezet e két állatfajnak, de Salatin ragaszkodik hozzá, hogy még a húsmarháinak se ad gyógyszert csak úgy. A terület száraznak tűnt, nem volt feltűnő, neves trágyakupac sehol - vagy azt összegereblyézik/lapátolják valamelyik sarokba, hogy fűtse a sátrat. Egyébként én azt hiszem, hogy ő a nyulakat és a tyúkokat telente kb. 2-3 hónapig tartja így (Virgina, USA), mert a nyulak kis mobilólak alatt legelnek a ház körül, a tyúkok pedig a legeltetett marhák után 4 nappal takarítanak (akkor kel ki a legtöbb kukac lepényekből, NLTom mester megfigyeléseivel összhangban). A tél elmúltával a fóliába lényegében talajmunka nélkül vetnek zöldségnövényeket. A tyúkok és nyulak együtt tartásával kapcsolatosan nagy problémákkal nem kellett megküzdeniük, ezzel szemben az ő nyulaiknál a legeltetés során több generáción keresztül komoly elhullást kellett elkönyvelniük.

naiszen · https://www.rebelmouse.com/holczermarton/ 2013.03.31. 22:22:02

A szalma-forgács kérdésben inkább a szalmára szavaznék. Emellett ajánlható "háztájiba" is az alginit, meliorit vagy a zeolit, úgymond "ásványi trágyák" valamelyike. Sok folyadékot felszívnak, segítik a komposztálódást, jót tesznek a tyúkoknak és később a földnek is.

naiszen · https://www.rebelmouse.com/holczermarton/ 2013.03.31. 22:35:08

A poszt témájához kapcsolódva:
NLTom-ot teljes mértékben támogatom. Érdekeltséget kell erősíteni, tanácsadói hálózat nem segít. Jól hangzik az ötlet, hogy "miniüzemi" tanácsadás legyen, de a magyar állam egyre fokozottabban csak sóhivatalok létrehozására alkalmas, a szakmaiságtól egyre távolodik minden fronton. Állatorvosokról akadt pár "dicsérő" szó, de ne feledjük, van falugazdász hálózat. Annak a "kisüzemekhez" nincs közük?
A "felesleg" leadásánál szintén muszáj megjegyeznem egy további negatívumot: ami gyomirtó és rovarirtó szert, valamint egyéb növényvédőszert és műtrágyát használ sok öreg, az éppenséggel nem megnyugtató. Ebben csak ezen eszközök folyamatos drágulása szab határt, mert e költségek terén talán tényleg nem ellenségeik önmaguknak a termelők.
És igen, nem 20 év veszett el tudásban.
Az igazság az, hogy elvileg a helyi termelő azért előnyben van kiszállításban és forgalmazásban legalább a kisebb településeken, a "termelői" piacokon, talán a kisebb forgalmú boltokban. Van is próbálkozás, mozgolódás ezen a fronton.
Az persze nem lenne baj, ha szakmailag ellenőrzött módon hozzáférhetővé válna nyomtatott és digitális formában sok praktikus tanács. Olyanok, amiket írtatok. :)

gyalog.galopp 2013.04.02. 09:35:59

@naiszen: @NLTom:

Megbontottam a kb 1,2 m magas tyúk alom dombot, a felső 20-30 cm-es réteget leszámítva az alom olyan száraz volt, mint amikor kidobáltam a tyúkok alól.
Ez számomra annyit jelent, hogy a baktériumok, élősködők számára nem ideális hely a fahamuval kevert faforgács, legyen az bármilyen élősködő. De gondoljunk a húsvágó deszkára, vagy akár a fakanálra a funkciójából adódóan egy baktérium telepnek kellene lennie, de nem az, mert valami ami a fa anyagában van nem engedi.

A mostani állandóan csapadékos időjárás, alaposan igénybe veszi az almot a tyúkólban, de mikor kiderül az idő látványosan kezd száradni, szemben a szalmával, ami az alsó rétegben inkább elkezd rohadni.

A csirkék itatásához nagyon bevált egy olyan itató, amelynek a fedelébe be lehet csavarni egy kemény falú ( visszaváltható) colás flakont . A csirkét a fedél lyukain keresztül ihatnak, a fedelet le lehet pattintani és takarítani. Etetőnek pedig néhány hetes koruktól felfüggesztett, ezért szabadon mozgó etetőt használok. A csirke hiába repül rá, mivel vele együtt mozog nem bír a kajában kapirgálni, de belepiszkolni se.

naiszen · https://www.rebelmouse.com/holczermarton/ 2013.04.02. 13:55:25

@gyalog.galopp: "Ez számomra annyit jelent, hogy a baktériumok, élősködők számára nem ideális hely a fahamuval kevert faforgács, legyen az bármilyen élősködő. " Ha száraz, porfürdőzésre is használható teret akarunk adni a tyúkoknak, akkor világbajnok a faforgács. A fahamu meg eleve fertőtlenítő hatású, amint nedvesség hatására oldódni kezd belőle ez meg az. A kiscsibéknél én is ezt a kombót alkalmazom amúgy. A többiek esetében viszont a könnyen komposztálható megoldást választom.
Tetszenek az itatós-etetős tippek! Honnan szerváltad az itató "alapját"? Szerintem még csak külföldi honlapokon láttam ilyen megoldást.
Én egy olyan asztalt raktam össze az értékesebb takarmányt tartalmazó etető alá, amely nagyon széles, a pereme messze túlnyúlik azon a fadobozon, amely alatta amolyan tartóoszlopként áll. Tehát egy középen egy lábbal rendelkező asztalt képzeljetek el. Az asztallap is kapott kis peremet. Olyan helyen van, ahova a verebek, galambok nem szállnak be, nem látják, a rágcsálók pedig e megoldással nem tudnak felmászni hozzá. Így is nagyon kevés a takarmányveszteség.

gyalog.galopp 2013.04.02. 17:02:53

@naiszen:

Az itatót itthon vettem,gazdaboltban 300 valahány Ftért. Pont olyan, mint évtizedes elődei, a cserépből, vagy műanyagból gyártott felül lyukakkal ellátott itatók. Valami okostojás kitalálta, hogy nem egybe önti a műanyagot, hanem két részből összepattintható, a fedél közepébe meg olyan menetet szerkesztett, ahová egy szódás, vagy vastag colás flakont be lehet csavarni. Megfeleő magasságra helyezve sokáig tiszta marad, a napos csirkék se tudnak belefürödni.
Majd mellékelek képeket.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.04.03. 08:04:59

Azt ugye tudjátok, hogy régen a fahamut mi mindenre használták? Pl. a kisgyerekek fenekét is azzal "hintőporozták".:) A fahamuból áztatott lúggal kenték le a fakerítéseket is, illetve a fahamuból kiázott lúggal mostak, pár napig áztatták benne a ruhákat, utána vitték le a vízpartra mosni, ebből készült a szappan is, stb. na egyszer írok erről is majd.

gyalog.galopp 2013.04.03. 10:21:51

@Rosa Rugosa: Igen , ilyesmi. Amit én vettem, annak fedél részen nincs felfel pereme, hanem sima, igy a piszok nem gyűlik ott össze és nem potyog a vízbe. Vastag falú palack kell, mert a síma behorpad és elengedi a vizet.

NLTom 2013.04.05. 00:37:40

Jó ötletnek tartom egy olyan "adatbázis" létrehozását, ami tapasztalati úton született! Jó lenne valóban olvasni egy szakmailag, tudományosan alátámasztott, indokolt véleményezéssel. A hátulütője a dolognak, hogy piciben nem mindig ugy sülnek el a dolgok, mint mikor iparszerüen, nagyban csinálják, s igy emiatt mindenkinek igazán magának kell kitapasztalnia hogy adott módszer, adott faj, fajta, a saját környezetében hogyan is "müködik". De mindenképpen jó lenne gyüjtögetni ezeekt valami közösben, s aki arra vetemedne, tudna miből meriteni. Egyszóval: támogatom! :)

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.04.05. 08:41:24

Én ugye teljes sötétséggel a fejemben kezdtem neki a tyúktartásnak. Amikor irodalmat kerestem ahhoz, hogy normálisan, hogyan tartsam a tyúkjaimat (ezalatt azt értem, hogy nem házikedvencként, azaz nem visszük a 2000ft-os pipit rohamkocsival az állatkórházba 60 ezres életmentő műtétre, illetve nem hatalmas telepet akarok létrehozni), akkor sajnos meg kellett állapítanom, hogy ehhez az egyszerű tartási formához hasznos információt leginkább a 60-as évek előtt megjelent könyvekből tudok szerezni.

Ezért van az, hogy kutakodom a baromfitartással foglalkozó néprajzi gyűjtések után (mit ne mondjak, kimondottan szegényes, leginkább a babonákban és az állattartó épületekben merül ki). Mert szerintem manapság újra eljött az az idő, hogy talán érdemes lenne visszahozni a régi egyszerű praktikákat.

Ha tehetném éjjel-nappal ezzel foglalkoznék, komolyan, de sajnos senki nem ajánlott még egy rosszul fizetett állást sem, hogy ez irányba a nap 24 órájában alámerüljek...:)
Úgy hogy marad a szabadidőm, ami kimondottan kevés...:)

Egyébként lehet hogy érdemes lenne a tyúktartással kapcsolatos dolgokat külön témák alatt részletezni. Akár itt is lehetne tematikusan, ezen a blogon, csak a kommentelő ember olyan (én is), hogy nem mindig a megfelelő posztnál jut eszébe az okosság egy adott témában, így gyakran az információ szétszóródik.:D
És nagyon hasznos lenne, ha "szakértők" is nyilatkoznának az egyes dolgokban, így szét lehetne választani a hasznos információkat a városi legendáktól.
ha valaki esetleg segítene, írjon bátran...:))))

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2013.05.01. 12:38:19

Remek blog, csak így előre. Igazság szerint borzasztóan tetszik a romantikus ötlet, hogy legyen a háznál csirke, nyúl, kinek mi tetszik, de mit tudnál mondani annak az embernek(nekem), aki nem anyagi megszorultságból tartana állatokat. Egyszerűen azért, mert akármennyit is fizetek a hentesnek, sosem lesz olyan finom a husi, mintha én nevelném. Másrészt meg szeretném, ha a gyerekem természetesnek tartaná, hogy ami a kert végében kapirgál és cuki nyuszi, abból bizony pörkölt lesz, és ne sajnálkozzon szegények felett sznobként, amikor 20 évesen szembesül azzal, hogy bizony el kell vágni a torkát az állatnak, az meg tiltakozik.

VISZONT.

Ugyan nagyon romantikus kép, hogy ott a csirke, de egyrészt nem mehetek el egy-két hétre nyaralni, mert ugye mi lesz az állatokkal? Meg azért ganézni is kell, ami egy magamfajta irodai patkánynak már nem olyan romantikus.
Sőt mi több, burzsuj helyen tervezek házat építeni, ahol minden szomszéd menő ügyvéd, ott viszont nemannyira tolerálják a kutya-cica kombónál több állatot, vele járó szagot, stb.

zsuzsi_buvar 2013.05.01. 14:22:36

@Eltévelyedés: En allatot nem vagok le, a halottat megveszem boltban (alszentseg tudom), viszont a nyaralas es a szag kerdeshez tudok szolni.
Szag akkor van, ha nem pucolod illetve nem eleg a rajuk szant hely (tul sok allat kis helyen). Mi heti egyszer pucoljuk az olat, kiontjuk az ulofak alol a kakat (ujsagpapirral belelt, kihuzhato talcakbol csak kicsusszan a komposztba) es csereljuk a tojodobozban az almot (kis szemeteslapattal kiszedjuk a hasznaltat es beszorjuk az ujat, mi az irodai papirapritekot hasznaljuk erre, megsporolva a megsemmisites koltsegeit is, a madarak alol mar nincs az a tolvaj, aki osszerakja az eredeti iratot :P) es parhavonta felgereblyezzuk a kifutot. 8 madar van kb 10nm-en, nem budosek. OK, ha belehajolok a dobozba melyen a pucolas elott, akkor van szaga, de semmi nem jon ki a hazbol, plane nem a szomszedig. Baratnomnek Budafok legproccabb helyen, 40-50 millios hazak szomszedsagaban van 6 tyukja (es meg a szomszedsagban tobbeknek), de ott sincs gond. Mi amugy egy doboz tojassal szoktuk tartani a joszomszedsagot hebekorba, mikor tul sok tojas van.

Elutazaskor szinten egy szomszedot kerek meg, h a napi legfontosabb teendot, a tojasok osszeszedeset vegezze el. Ha hetvegere megyunk, ez eleg is. 2+ nap eseten megkerem, h adjon friss vizet es toltse fel az etetoket. A tojas ugye aze aki kiszedi, meg sosem volt gond, h elvallaja vmi szomszed/barat (a macskak miatt hozzank amugyis mindig kell jojjon vki)
Mi 2 hetre meg nem mentunk, sztem a pucolas is birna addig siman.

jánosbácsi (törölt) 2013.05.02. 06:38:41

Üdv!

Pár éve elmentem egy barátomhoz egy kis bakonyi faluba. Meghívott - mint agrármérnököt - üljünk már be egy bambira a kocsmába az öregekhez. Mert van megbeszélni való a faluban. Beszélgettünk - beszélgettünk egyszer csak felsóhajt az egyik: "hjaj jön a krompibogár". Szó-szót követett, hogy ki hogyan is védekezik. Természetesen volt tuti módszer mindenkinek. Aztán előkerült az aktuális vegyszer flakonja is....a nevét már nem tudom. Azon volt egy adagolási ajánlás. Na akkor ott határoztam el, hogy többé nem veszek "háztájit"! Drága kis öreg parasztbácsikáimnak fogalmuk sem volt, hogyan kell értelmezni az adagolási útmutatót - hektárra volt megadva és az átszámítás kiskerti viszonyokra problémás volt. Simán 8-10 -szeres adagokat permeteztek ki a kiskertre - és persze sopánkodtak hogy már ez sem éri meg, mert drágább a krompi mintha megvennék a piacon. Úgy higgyétek el, hogy a kocsában iszogató 10-12 öreg közül senki sem tudta kiszámolni a kertjére a permetadagot. Ennyit a háztájiról meg az egészséges élelmiszerről......létezik, biztos, csak nem mindenhol.....

gyalog.galopp 2013.05.02. 08:05:55

@jánosbácsi:

Az általad vázolt probléma valós, de ezért a legkevésbé okolható a felhasználó, legyen az huszon éves matematikus, vagy 70 éves bácsika.

Kizárólag az a marha gyártó, illetve forgalmazó a hibás, aki a néhány deciliteres, vagy néhány grammos kiszerelésű vegyszerekre hektár táblázatot ad meg.
A fő probléma nem az, hogyan számoljuk át a hektár 10000 m2-ét néhány tíz m2-re, hanem az, hogy a megfelelő adagot hogy a fenébe tudjuk kimérni.

Egyébként jó példát hoztál, ha hinnék az összeesküvés elméleteben, azt mondanám a zavar keltés célja a forgalom növelése.

jánosbácsi (törölt) 2013.05.03. 05:41:11

@gyalog.galopp: Én hiszek sokfajta összeesküvésben, de itt inkább arról volt szó, hogy a figyelmetlenül megírt felhasználási javaslat találkozott 1, a laikussal, 2,azzal hogy falun mindenki ért a növénytermesztéshez ,ami 90%-ban igaz is, a baj az hogy az a 10 % hiányosság bajokhoz vezet de sajnos szégyellik megkérdezni a falugazdászt - mert az "csak" 45 éves ők meg 70.
A történetnek a lényege: hogy ami háztáji az sajnos az sokszor több károsodást elszenved mint hisszük.
De mivel ez egy tyúkos blog, elmesélem, hogy majd mindegyik ismerősöm tyúkudvarában szép számmal vannak kegyetlenül beteg tyúkok, és itt a talpfekély a legenyhébb, de szemre sokszor legalább a fél állomány szalmonellás, tollhiányos(nem vedlési időszakban), borzolt tollú, fosik(bocsánat), és minden baja van.
De a legrémesebb élmény számomra mindig a monori állatvásár. Annyi beteg állat van ott, hogy szégyen. Vásárolni csak kiegészítőt szabad ott semmi mást! Én nem is értem hogy nincs ezeken a vásárokon vmiféle állatorvosi kontroll - hogy súlyosan beteg állatot legalább eladni ne lehessen. Ha az ántsz ott járna, az egész várost karanténba tennék:-(

gyalog.galopp 2013.05.03. 07:02:20

@jánosbácsi:
Az a baj, hogy a " háztáji" termelők a teszkós árakkal kénytelenek versenyezni, ami abszolút képtelenség.
Képtelenség, de megpróbálják, úgy hogy pl. intenzív tenyésztésű állatot tartanak extenzív módszerekkel.
Az állat természetesen lebetegedik, mert nem kapja meg azt a fehérje mennyiséget, amire kitenyésztették.

A növénytermesztésben is hasonló a helyzet, azok a fajták , amik egy kisebb kertben megfelelőek lennének eltűntek. A piacokon vásárolt palántákhoz egy vegyi üzemet kell tartanunk, vírusölőkkel, meg műtrágyákkal.

Ettől függetlenül, ha az emberek odafigyelnének a fajta választásra, fele annyi törődést adnának a házi haszonállataiknak, növényeiknek, mint amennyit lakásban tartott díszek kapnak, anyagilag sem járnának rosszabbul.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.05.03. 10:36:18

@jánosbácsi: Na, ezekről az állatvásárokról nekem is van egyfajta véleményem...
Ha az állatvédők ilyen helyekre járnának nézelődni, azt hiszem néha zokogva futnának hazáig.
Feltéve persze, hogy kutyán és macskán kívül felismerik-e azt, ha egy állat nincs túl jó állapotban.
Hogy mit értesz pontosan beteg állat alatt, azt nem tudom, az enyéim (a tyúkok) pl. folyamatosan tetvesek, biztos megoldás lenne ez ellen, ha bezárnám őket és folyamatosan fertőtleníteném a helyüket, nem lenne esélyük a nagy udvaron az egyéb madaraktól visszafertőződni, nem tudom.
De én be nem zárom őket, inkább legyenek tetvesek, azt irtogatom hol ügyesebben, hol kevésbé ügyesen.

jánosbácsi (törölt) 2013.05.03. 13:07:39

@gyalog.galopp: tökéletesen egyetértek veled! Évek óta szajkózom az ismerősi körben, hogy keressék az extenzív fajtákat! Anno az állattenyésztés-tan tanárom odáig volt a malacoknál a fehérrrel, hogy annak 55% is lehet a vágási kihozatala, a mangalicának meg 35-40%. Ja, mondom neki, igen csak a mangalica - ha extenzíven van tartva - majdnem 0 ft-ból (ez így nem igaz teljesen, mert karám, terület, állatorvos stb.)hozza ki a 35-40%-át! Erre persze ő sem tudott mit mondani csak a szokvány rizsát hogy a népesség meg az iparszerű gazdálkodás.....
Tyúkokra visszatérve: igen, jól látod, ha veszel egy tojóhibridet kiskertbe - sajnos gondjaid lesznek. Ez borítékolható. Sokat költenél rá és keveset kapnál vissza. Ma magyarországon kiskertbe személy szerint nem is ajánlanék mást mint magyar tyúkot, new-hampshire-t, esetleg vmi angol-német régi parlagit. Rhode-ot vagy plymuthot esetleg, de az első kettő a legjobb. És mindenképp fajtát, nem hibridet. Én elhiszem hogy pl a harco-t erre tenyésztették ki, és lehet hogy sok gond nem is lenne vele( a fekete tollszínű fajták mindig is jobban bírtak mindent mint a többi - ne kérdezd miért), de nem lehet megültetni stb, stb. Én most azt tervezem, hogy csinálok egy dupla házat dupla volierrel. Az egyikbe holland törpét veszek kb 10 db-ot, a másikba meg vagy sárga magyart vagy new-hampshiret kb szintén 10-12-db-ot. A holland is tojik 80-100-at mégha kisebbet is viszont extenzív és mindent kibír, a másik is csak 100-at tojjon, pont elég. Mi kb 1000 tojást fogyasztunk évente. Ezt nagyjából 6-8 new hampshire teljesíti is és nem lesz gond velük. A hollandba meg bele vagyok szeretve és a kislányomnak is(3 éves) óriási öröm lesz, arról a szintén 1000 tojásról nem is beszélve.
Szóval a lényeg: nem kell félni az extenzív fajtáktól valóban, mert a kevesebb - ebben az esetben tényleg - több.

jánosbácsi (törölt) 2013.05.03. 13:19:22

@Rosa Rugosa: Nem-nem a tetvekre gondoltam:-)
Hanem a betegségektől megnyomorodott lábakra, a tollhiányra - inkább kopaszságra, szalmonellára meg amit el tudsz képzelni. Arra, hogy ránézésre beteg állatok. Ez a monori börze - egyszer vettem naívan amerikai óriáspostát a texánjaim mellé (galambok), és ki is purcantak. Plusz a texánjaim fele is. Úgyhogy tyúk ügyben már nem követem el ezt a hibát.
Ha egy állat normálisan van tartva ( jó a fajta, nincs zsúfoltság, takarítva vannak, megkapják amit kell, mozoghatnak - ez nagyon fontos) akkor is előfordulhatnak kisebb gondok pl tetű, de ez nem komoly gond. Egyébként egy egészséges állat sok dolgot kibír. együtt tud élni vele.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.05.03. 14:10:48

@jánosbácsi: Ez nagyon gáz, nem gondoltam volna, hogy valakinek van képe olyan állatot eladni, amiről jól tudja, hogy beteg, nem is kicsit.
Bár nem tudom miért gondoltam, hogy a szárnyastartók és árusok mitől lennének mások, mint a lókupecek...:) Csak baromfikupecről még eddig nem hallottam.:)
Jó lenne kapni pár tanácsot, hogy mire figyeljen az, aki ilyen helyen tervez vásárlást.
Mármint hogy milyen állatot biztosan ne vegyen meg.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.05.03. 14:27:46

@Eltévelyedés: Csak most olvastam.:)
Erre mit írhatnék? Most ha jól tudom bárhol tarthatsz tyúkot, nyulat. Ha nem százas nagyságrendben és teljes önellátásban gondolkozol, akkor mondjuk 10-15 tyúk szerintem senkit sem zavar, egy menő helyen sem (a kakasokkal azért vigyázz, pedig az életre való nevelésnek valahol ők is a részét képezik).:D
Bár ha ilyen környékre építkezel, szerintem mutass pár külhoni tyúkos oldalt, hadd lássák, tőlünk nyugatabbra már mindenki hobbytyúkokat tart.:)
Mint írod, nem anyagi rászorultságból vállalkoznál kisállattartásra, ez esetben szerintem bőven belefér, hogy az ember felfogad valakit, aki 2 hétig gondozza az állatokat. Én ezt nem tartom problémának, szerintem nehezebb megoldani, hogy ki etesse a harapós házőrzőt, mint 10 a légynek sem ártó tyúkot. Ugyanígy a szartakarítást is rá lehet bízni mondjuk egy lelkes diákra, aki semmi pénzért megcsinálja, ha neked nem fűlik hozzá a fogad.:) De tényleg nem nagy ügy és a tyúkszar, ha száraz és nem sárral vegyítve párállik, akkor nem büdös. Ne félj tőle...:)

jánosbácsi (törölt) 2013.05.03. 18:11:43

@Rosa Rugosa: Nem feltétlen tudják hogy beteg....bár nem feltételezem hogy minden árus teljesen vak, de a többség nem rosszindulatú.

Nem vagyok állatorvos, de józanul ha csak utána olvas valaki hogy mik az egészséges állat kritériumai és hogyan ismerjük fel a beteget, azért ki lehet szűrni. Gubbaszt, fosik - tehát nem szépen formált a széklete, borzolja a tollát,a lábain - főleg az izületeknél - látható elváltozás van, duzzanat az izületekben, bágyadt stb,stb.
Ha egészségesnek is tűnik, de a többi beteg ahonnan kiveszik. Egyébként ezért sem ajánlanám még 1 tyúk beszerzését sem ilyen börzén, állatvásáron, mert nem tudod megnézni szabadon. Nem tudod megnézni hogyan tartják. Gyakorlatilag mégcsak nem is lutri az ilyen, hanem teljesen biztos hogy belefutsz a betegbe. Nagyon fontos megnézni a tartási körülményeket, ezért mindenkinek azt ajánlom, hogy háznál vegyen (de leginkább komoly tenyésztő szervezetnél, pl KATKI, Hőgyészi telep,bábolnai csibebolt, akármelyiket mondhatnám.) és ha nem tetszik amit lát, köszönje meg és NE vegye meg. Mert az egy dolog hogy az az állat majd elpusztul, az egy másik, hogy majd a többit is megfertőzi, és az meg egy harmadik, hogy vannak kórok amiket az ólból többé nem tudsz kiirtani! Tehát generációkra megbetegítheted az állataidat.
Azt szokták mondani ugye hogy "felütötte a fejét vmi". Nem, nem ütötte fel: behurcoltad közéjük....sajnos. Még egy fontos: ha többféle tyúkot akar tartani vki, lehetőleg egy helyről vegye. Ne össze-vissza több helyről, mert rizikós. Inkább csak 1 félét tartson. Hát én ezekre figyelek, de a "lista" nem teljes, sokat lehetne erről beszélni.

NLTom 2013.05.03. 19:00:58

Jánosbácsival egyetértek abban a tekintetben hogy a vegyszerekkel biz több helyen gondok vannak... de ugyan ez a helyzet a gyógyszerekkel is. Egyik meredek eset amivel találkoztam, hogy humán gyógyszertárból beszerezhető szteroidtartalmú kenőccsel kenték hosszú ideje a tehenek bimbóit, tőgyét - a gyulladást csillapitandó - miközben súlyos fényérzékenység és allergia alakult ki a jószágoknál illetve a jószág gondozójánál. A gazdaboltokban kapható háztáji vegyszerek is mindenféle ellenőrzés nélkül használódik fel. A kisemberek fejébe is beleplántálták a nagyüzemi modellt. Minden egyetemen ezt a jellegü gazdálkodást tanitják és sulykolják bele a fejekbe. Az ökológiai-, a biogazdálkodás fogalma ma is gondot jelent akár még értelmiségi szinten is. Nehéz elvárni hogy egyszerü emberek "tisztán lássanak". A régi fajták edzettek, ellenállóbbak, illetve kevesebbet termelnek, vagy lassabban termelnek intenziv körülmények között, ellenben az intenziv fajták alig vagy egyáltalán nem termelnek extenziv körülmények között. Egyébként az valóban kamu szöveg hogy az ipari mezőgazdálkodás mennyire hatékonyabb, mennyire gazdaságosabb...egyféle szempontból hatékonyabb: koncentrélja a tőkét. Semmi másban nem hatékony. Ezek az intenziv rendszerek pedig nem fenntarthatók! A mai intenziv növénytermesztés mellett a földek minőség romlik. Mütrágya, vegyszer, 4-5 növénykultura stb. 100 év mulva nem lesz mibe vetni, vagy legalábbis jelentősen romlani fog a földek minősége. A TSZ világban a 80as évek közepefelé tervezgették hogy öntözni kellene a területeket, mert a mezőgazdasági földek 5% át tudták csak öntözni. Trágyázni meg csak - az akkori állatállománnyal, ami akkoriben surolgatta a történelmi csucsokat - is csak 45%-át tudták! A megoldási javaslatok között szerepelt egy olyan gazdálkodási forma bevezetése, hogy 7 évente váltogatják a talajokat: 7évig szántó után 7 évig legelőként vagy kaszálóként hasznositják igy adva lehetőséget a föld regenerálódásához. A földi élet és a megfelelő növényi fejlődéshez nem csak mütrágya és viz kell, hanem még sok minden más is (talajélet). Az alföldi viszonyokat tekintve ezért oly fontos az ártéri gazdálkodás megismerése, megértése és gyakorlatának kivitelezése, mint megodlás a mai problémákra. Abban a rendszerben ugyanis komplexen kezelhetőek ezek a mai nem fenntartható problémák. Nemrég pár éve olvastam egy cikket a rétgazdálkodással kapcsolatban. Nem emlékszem pontosan, de a lényege az volt, hogy öntözetlen körülmények között, ill. öntözött körülmények között mezőgazdasági szántóterületen, és öntéstalajon ártéri területen megtermelt kaszálónövények zöldtömege között milyen különbésgek voltak adott kisérletben. Az eredmány a következő volt (nem pontosan idézem, de az arányok amik lényegesek): öntözetlen területről 10-12t/ha jött le, öntözöttről 19-20t/ha, ártéri öntéstalajról árasztás után 30t/ha zöldtömeg volt betakaritható... utánna kell néznem pontosan hogy ki mikor bizonyitotta be, hogy az ártéri gazdálkodásban adott területen nagyságrendekkel több bioproduktum termelhető, mint azzal egyenértékü, nagyságú mezőgazdasági gabonatermő területről. Az ártéri gazdálkodásban a kertészettől az állattenyésztésen át az erdőgazdálkodáig számtalan "komplex funkció" müködtethető, addig a mezőgazdasági területeken kizárólag gabonatermelés folytatható. A piac ezt kivánja, igaz, de ez ma már nem a helyi emberek érdekeit szolgálja és hosszutávon nem a nemzet érdekeit szolgálják, az egyéb természet és környezetvédelmi problémákról nem is beszélve. Egy szó mint 100, a régi rendszereknek a hétköznapi ember is részese volt, azzal együtt tudott élni, a hagyományok utját követve nagy hibákat nem tudott elkövetni, mig a mai intenziv rendszerekben már vegyszer nélkül nem is tud eredményeket elérni, amihez ráadásul már nem is ért. / Egyébként ha ez a mai modern rendszer annyira faszán müködne, akkor nem lenne 17000 juh csak Somogy megyében pl, mert ugyebár ennyi juh kb 2-3 alföldi faluban volt anno, nemhogy egy megyében... de a többi háziállatfaj, fajtaszámarányáról nem is érdemes beszélni... A második világháború végén összeirt állatállomány 1/10-e volt található 2008-ban Magyarországon!!! Megdöbbentő szám! gondoljanak bele, hogy mennyi lehetett előtte annak figyelembevételével, hogy innen a németek is és az oroszok is csak vittek! Mezőtúrnál egy ismerősöm nagypapája végignézte, hogy álló napon keresztül hajtották át a Hortobágy-Berettyó hidján a gulyákat és méneseket a frontvonaltól "menekitve"... Akkor csak a városokban volt éhinség! Ha Isten ments ma lenne ismét egy háború, gondolják csak végig mennyi idő kellene ahhoz hogy éhhalál állapot alakuljon ki vidéken!? Én pár hetet tippelek a legoptimálisabb számitások alapján is! ;) A benzin hijján már nem is gondolok arra, hogy a John-deer traktorok miből is fognak szántani, de honnan is lesznek ekék, lovak, ökrök ahhoz hogy ezek helyett megmüveljék a földeket!?

NLTom 2013.05.03. 19:02:32

Ezzel az idézettel "bucsuzom"... „A kun városok régi protokollumaiban sohasem olvastam, hogy az árvizek miatt panaszkodtak volna, pedig sokszor a házakba is becsapott a szennyes víz. Sőt ellenkezőleg! A túrkevi tanács például 1780-ban úgy határoz, hogy: »a víznek megtartásáért instálni kell, mivel a víz mingyárt el mégyen, sok helyen allig vagyon térdig való víz és ha ez a kevés árvíz sem lett volna, a militia számára szénát sem lehetett volna kaszálni és barmaink most is egyedül ott élhetnek, ahol a víz a földeket megfutotta.«" (Györffy I. 1922, 8. o.)
„Sehol az ember madaraknak annyi sokaságát egy rakáson nem látja, mint Sárrét költőhelyein. Soha olyan sípolásokat, lármát nem hall, mint az ollyan madarak csinálnak akkor, de soha annyi tojásokat nem láthat úgy, hogy pákászok három csónakkal voltak a rétben és mind a hármat, amint csak bírhatták, tojásokkal rakták tele." (i. m. 31. o.)
„Ahol máma zöld akácok között apró tanyák fehérlenek, ott a kövér füvű legelő mezőkön címeres szarvú fehér marhák rázták a kolompot. Ahol a legelő szárazabb szikesbe csapott át, apró tippanos füvét juhnyájak borotválták. Ahol a lábnyom vagy szekérút beleveszett a haragos-zöld rétbe, ott a konda bányászott. Ha a nyári forróság leperzselte a legelőt, beverték a jószágot a rétbe, ahol még mindig talált harapnivalót...
Nem sürgette a kun ember a belvizek lecsapolását soha. Ha rajta állott volna, ma is minden úgy lenne, mint régen volt. A vízi életbe hatszáz év alatt belenőtt, s ma úgy érzi magát, mint a partra vetett hal. Megszámlálhatatlan nyája eltűnt, csodálatra méltó tájfajtái teljesen kivesztek. Lecsapolt földjeinek ősereje pár évtized alatt kilobbant. Sívó szík lett a rétek, fertők helyén, mely évről évre tovább terjed, és lassanként megeszi az egész határt. E föld nem tűri az ekét! Visszavárja az árvizet, a fehér gulyákat, a szilaj méneseket! A délibáb ott settenkedik a látóhatáron. Még nem tűnt el egészen. Úgy látszik, ő is reményli, hogy csalóka hullámaival újból eláraszthatja a kun földet. Minden visszajöhet. Gulyák, ménesek, juhnyájak, kondák lephetik el újból a határokat, ha a búza és tengeri, mely a kotús földben nehány évtizeden át buján termett, lassanként cserben hagyja a kunokat. De az az ember és állatfaj, melyet a lecsapolás kipusztított, nem támad fel többé! Szilaj pásztor és szilaj jószág nem lesz többé soha!" (i. m. 8 —9. o.)
Láthatjuk, hogy a 18. század végén a Tisza kiöntéseit még az élet, a mindennapok szerves részének tekintették. Az az életvitel, gazdasági rendszer, amely a Tisza árterének ökológiai adottságaira alapozta ökonómiai stratégiáját, „ártéri gazdálkodás" néven (Andrásfalvy B. 1973) vált ismertté a köztudatban. A „fok-gazdálkodást" (Molnár G.
1992), a folyók árvizeinek „fokon" keresztül történő ártérbe vezetését inkább az ártéri gazdálkodás egyik jellegzetes típusaként kell számon tartani.

NLTom 2013.05.03. 19:07:03

Ezeket a fenntartható és élő rendszereket pedig azért kell(ett) felszámolni, mert bank, pénz és hitel nélkül TERMELNEK egészséges "bio" élelmet! ;) Lásd Kárpát-medence: van viz, van (volt) arany, erdő, rét, jószág, kert... Egy erős hadsereggel a Kárpátok olyan biztos gazdasági, katonai, természeti egység, amit semmilyen vilgválság, pénzügyi válság vagy bármi más ki nem kezdhet... egyedül csak az emberi romlottság... (Trianon)

jánosbácsi (törölt) 2013.05.04. 13:47:35

NLTom!

Teljesen egyetértek azzal amit írtál! Nekem példaértékű volt - régebben olvastam - Andrásfalvy Bertalan: Kertmagyarország c.könyve. Ajánlom mindenkinek! Recept arra, hogy mivé kéne lennie Magyarországnak! Csak agrár-szemszögből. Aztán sok jó új példa is van: városi közösségi kertek, közösségi zöldségtermesztés ( Háromkaptár biofarm ),aquapónia - Debrecen, a sok-sok ember - eme blog írója is - aki kezd visszatérni a fenntarthatóbb és zsarolhatatlanabb életformához, stb,stb. Mind jó és példa értékű dolog!!! Követendő! Szurkolok a "fajtáknak" a hibridekkel szemben - remélem még a végleges kipusztulásuk előtt ráébred a világ a fontosságukra. A régi extenzív fajtákéra. Mert hiába tojik papíron többet egy hibrid tyúk - ha szaporodni nem tud és évente ki vagy szolgáltatva a cégnek amely mint "terméket" árulja a weblapján, de ugyanez a helyzet a zöldség és gyümölcs fronton is - a front szó immár teljesen indokolt hiszen látható háború folyik. Háború a függőség ellen, háború az egészségesebb életért. És háború azért is, mert láthatóan még az alapjait is ki akarják irtani a fenntarthatóbb világnak. Szerencsére sok ember látja már ezt, pl anyám, aki mindig megszedte az ő kis finom paradicsomjának a magjait és azóta is azt esszük és íze is van - ha már anyáknapja közeleg:-), pl a napokban felbukkant mónosbéli 200 éves gyümölcsös rendbeszedői, és biztos van még sok-sok példa.

Sokat gondolok a nagyapámra mostanában, és eszembe jut hogyan élt: nem volt munkahelye, mert nem volt rá szüksége. A földjein gazdálkodott, tehenei voltak, évente felnevelt 12 malacot meg 400 csirkét. Mindenük megvolt, ha készpénz kellett évente eladott 1-2 üszőt ( saját nevelésűt), és boldog tevékeny életet élt 92 éves koráig. Erre az életre ma egy újgazdag biztos azt mondaná "úristen", de ők soha sem voltak kiszolgáltatva másnak mint a saját állataiknak: a legjóindulatúbb kiszolgáltatottsági forma!

Megpróbálom követni - bár ez már szinte esélytelen, de megpróbálom. Gyümölcsöst telepítettem, zöldséges kertet csinálok kicsi üvegházzal a szélén, tyúkjaim lesznek újra - régebben haszongalamb volt meg nyúl - és boldogabb vagyok mint előtte bármikor! Ez a "zárszóm" most:-)

NLTom 2013.05.05. 00:10:12

Köszönöm! Akkor már ketten vagyunk... :)
Olvastam szintén azt a könyvet. (megvan személyes dedikálással) Andrásfalvy Bertalan munkássága létfontosságú...nem lehet jobb szót találni rá. Én is csak reménykedem abban hogy minél többen végig gondolják saját helyzetüket, és közösségeik helyzetét, állapotát a "fenntarthatóság" szempontjából. Ehhez persze az "értelmiség" kiemelkedő munkásságára, áldozatvállalására lenne szükség. Már amennyiben lehet e beszélni magyar értelmiségről... ? (az értelmiség árulása)
Ezek a mindennapi apró eredmények, áldozatvállalások, "állat-vállalások", kerttelepitések stb nagyon biztató jelenségek, de kérdés hogy "időben" (már késő biz. szempontból) eléri e ez a "mozgalom" a megfelelő "aktiválási energiát"? Egyet értek hogy háború zajlik: képesek vagyunk e felismerni helyzetünket és képesek leszünk e megadni erre társadalmi szinten is a megfelelő választ...?! Ezt a háborút már csak a kül. számadatok is jelzik: népességfogyás, jószágállomány-csökkenés, a vidéki falvak elnéptelenedése, kivándorlás, a "pusztásodás" és az "egyszerübb" népek gyarapodása...(mesterséges beavatkozások segitségével) Mint anno Erdély elvesztekor (jobbágyfelszabaditás, gazdasági válságok, a magyar nemesség gazdasági ellehetetlenitése, eladósitása, elzüllesztése, hétszilvafás nemesség kialakulása - másfél millió magyar vándorol ki Amerikába a 19. század végén, 20. század elején, s Erdélyben helyükbe románok vándorolnak, s az akkori román nemzeti bank kamatmentes kölcsönnel segiti azokat akik magyar földeket vásárolnak stb.), ugyan ezek a folyamatok zajlanak le ismét napjainkban, csak modern formában, és nem a magyar nemességgel, hanem magával a magyar néppel...
"(A kommunizmus nem volt másra jó, minthogy az akkorra már kivéreztetett "zártkörü" arisztokráciát lefejezve, a módos, még a magyar társadalom gerincét és gazdasági erejét , -potenciálját őrző parasztság rétegét kiiktatva, ideiglenesen a "nép" kezébe adni a vagyont és jelképesen a hatalmat, majd azt a módszerváltással elvéve tőlük szabadrablásképpen a nemzetközi pénzhatalomnak átjátszani, s az országot gyarmatositani... (a háború alatt a nemzetiszocializmus eltüntette a módos polgári lakosság jelentős részét, a magyarságtudattal biró zsidóság legjavát(!), akikkel a kommunizmus és a mai "liberalizmus" nem mehetett volna végbe!!! ;) ) (elnézést a még távolabbi kitérőért!) )" CSak arra, hogy hogyan is változik világunk olyannyira, hogy mig nagyapáink élhető rendszerekben élik életüket, egy két generáció alatt egy teljesen másgondolkodású, földtől, életterétől elszakadt "uj generáció" alakul ki - természetesen ezt a technikai fejlődés is csak fokozza... de meddig?!...

jánosbácsi (törölt) 2013.05.05. 05:06:26

Meddig?! Hát ezt nem lehet megmondani. Mert nagyon jól csinálják ezt a pusztítást. Tervszerűen hosszú időkre előre gondolkodva teszik rabszolgává az embert. Ha lehet hinni a híreknek, több országban kezdik betiltani a háztáji zöldségtermesztést élelmiszer biztonságra hivatkozva. Minden - a legkisebb is - olyan kezdeményezés, ami visszaviheti az embereket a természetesebb ( igaz:munkásabb) élethez, szuper.
Amint átlátja ezt az ember illetve felébred a vágy egy földközelibb életre, elkezd mocorogni. Nekem például elég komoly problémám az, hogy hiába gazdálkodnék komolyabban, sajnos nincs földem és területem hozzá. Így tehát marad az 1000 nm-es kert egy része, kb 50-60 nm zöldségkert, két kis tyúkóllal, pici üvegházzal, gyümölcsfákkal a többi részen. A zöldséget talán meg tudom termelni ezen is a családomnak. A tojás elég lesz. Talán a gyümölcs is ha nem vágyunk egzotikumra (a narancsot majd megvesszük-nincs mit tenni:-)).Probléma továbbá, hogy úgy kell termelnem, hogy mindig legyen vmi (ezért is lesz üvegház hogy kitoljuk a kertészkedés hosszát az évben), mert nincs tárolási lehetőségem ill. a régi tárolási módokat ujra kell tanulgatni. Erre meg csinálok egy borospincét, hogy a zöldséget el tudjam tenni homokágyban télire.

Szóval próbálkozunk. És azt látom hogy mások is:-)

zsuzsibuvar 2013.05.06. 09:03:17

@jánosbácsi: az erted a "tojohibrid gond a kiskertben" alatt, h nem eleg neki amit kapirgal, tapozni is kell?
Nekem csak tojohibridjeim vannak, napi minimum 6 tojast tojik a 8 tyuk (3 exbat, nagyuzembol kioregedett nyugdijas es az egyikuk meg mindig majdnem hejatlan tojast tojik, ha az ove is hasznalhato lesz vegre, akkor lesz 7 is napi atlagban) es persze leginkabb tapot kapnak. A mi 100nm kertunk szerintem meg egy tyuknak sem lenne eleg, akarmilyen extenziv fajta, a csak kapirgalashoz rengeteg hely kell (szerintem). Meg a kiengedesuk is idolimitalt, csak amikor mi is ott vagyunk vagy legalabb a kutyak, a mindenhol jelenlevo rokak miatt.
Raadasul en bio tapot veszek, ami meg dragabb. De nem a tap a legnagyobb koltseg, hanem a kezdeti beruhazas volt. Itt (UK) £2 egy feltucat biotojas (amit a sajat tyukok elott vettem), kiszamoltam, h 5 ev mulva lesz ingyen a tojas, amit megeszunk, biotapostul, dizajner olastul. (Bar most eppen megint beruhazunk, beazik a haz teteje, meg szet is van rohadva, muszaj ujat epiteni, ujabb par evvel kitolodik a megterulesi ido, de sebaj, nekunk ez hobbi, nem anyagi szukseglet.)

zsuzsibuvar 2013.05.06. 09:16:05

@jánosbácsi: itt nem betiltjak, hanem minden erovel biztatjak a haztaji, akar diszkertbeli zoldsegtermesztest. Egyre nagyobb divat a zsakban, ladaban, emelt agyasban, "jaszolban" zoldseget termelni, arusitanak is hozza minden eszkozt, ujfajta (khm hibrid) aprocska fajtakat, fuggokosarba valo (ertsd a haz falan ne viragoskosar logjon, hanem zoldseges, salatas), logo paradicsomot.
Fogadkozasaim ellenere megis ultettem zoldseget magas jaszolba (meg magrol is vetettem, bar h hova fogom tenni a szines kukoricat meg a gigantikus napraforgot, h se a kutyak ne cincaljak szet, se a tyukok ne kapirgaljak ki, meg rejtely, lehet h elviszem az ifjusagi szervezetbe, ahol onkenteskedek, csinaljunk kertet naluk ;) ), le fogom fotozni, se a tyukok nem fernek hozza, se a kutyak (az egy eves lany agarkeverek minden zsakbol kiasta a krumplikat, teniszlabdakent hasznalva rohangaszott veluk, ujra kellett ultetni mindet es elkeriteni meg ordibalni a kutyaval, de hat ez az en extraspeci nehezitett terepem), remeljuk lesz belole vmi eheto, eddig nem sok volt. Mondjuk azon mindig elgondolkozom, h a kertbeli turkalas oromen kivul miert csinalom, mert a tescoban, de meg akar a harrodsban vett biozoldseg hazhozszallitva is olcsobb, mint az en oraberemmel kerteszkedni :P

jánosbácsi (törölt) 2013.05.08. 08:09:17

Zsuzsibúvár: A fajták strapabíróbbak, kevesebb tojás, kevesebb betegség, nagyobb életképesség. De most olvastam pont egy - talán USA fórumon - hogy pl a bovans nera (pedig hibrid) szépen kotlik is és viszi a csibéket. Tehát a hibridek sem rosszak. Lehet hogy mégis hibridet veszek:-). Az igazság az, hogy a fajtákhoz nehezebb hozzájutni korrekt forrásból.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.05.08. 08:25:47

@zsuzsibuvar: A krumpliról. Én megállapítottam, hogy a kutyák a világ leghaszontalanabb állatai. Riogatják a postás, széttépnek mindent, ugatnak ha kell, ha nem, köbméteres gödröt ásnak a hatalmas kertben de éppen a 30nm-es eperágyásban, szóval amolyan belgásan, mindegyiknek egyenként a k. anyja.
Most néztem olyat, hogy láthatatlan kerítés, vagy kutyakerítés. Nem tudom mennyire hatásos, de azt már letojom, mennyire állatbarát, az utca lakóira, a szórólaposokra és postásokra tekintettel...

Hát, hogy hibrid, vagy nem, szerintem ez 4-5 tyúknál tulajdonképpen mindegy.
De ha van egy tanyád szabad területtel és mondjuk az a cél, hogy minél kevesebbet kelljen az állatra költeni, akkor számomra egyértelmű, hogy valami vegyeshasznú fajta.

Mondjuk én a sajátjaimon látom, ezek, mármint az új generáció abszolut telepi korcs, hogy nagyon sokat számít, hogyan nő fel.
Amelyik egy napos korától azt tanulja a "mamától", hogy kaparjon, keressen, az később is sokkal élelmesebb lesz!

zsuzsibuvar 2013.05.08. 09:51:03

@Rosa Rugosa: hat tenyleg mindnek :). De hat az enyemek nem is haszonbol vannak, illetve egyetlen hasznuk, h muszaj veluk naponta 2x1 orat minimum kint maszkalni, es ez volt az indittatas, ui en magamtol soha ki nem teszem a labam, ha nem muszaj, az meg nem elet, h bent vagyok a hazban 0/24, kiveve ha heti 3x dolgozni kell menni. Mert mar a vasarlast is egyszerubb es olcsobb online megoldani, hiszen ha beszabadulok egy boltba, akkor elcsabulok, online meg csak azt teszem a kosarba, amire szukseg is van.
Ja van meg egy hasznuk. A kertbe hozzank roka mar be nem jon. A szomszedasszony latott egy ravaszdit a tyukolat is tartalmazo sufnink tetejen ucsorogni es a muanyagteton at a kifutoban levo madarakat stirolni, de beljebb nem mereszkednek, ket agarkeverek (lurcher) elol nem tudnanak elfutni. (Total mellekszal, de egy hete a mezokon setaltunk es falahol felvertek egy valoszinuleg alvo rokat. Az volt a koma mazlija, meg az enyem, h keritesbe futottak bele, ami alatt a roka ismert egy icipici lukat, az enyemek meg hosszabb labuak, meg hat nem is tanitottuk nekik, hogyan kell rokat elkapni es megolni, de elszaladni nem tud eloluk. Az mas kerdes, h ha sarokbais szoritjak, nem tudjak mit tegyenek vele, ha a roka nem menekul, meg jatszananak is, de ezt a roka nem tudja szerencsere.)

Az en telepi szokevenyeim sztem elelmesek, bar talan meg nem lattam igazi tyukot, kapirgalnak ezek rendesen. Tavaly az osszes disznovenyt meg a borsot kikapartak, iden meg nem ultettem ki semmit, a borsot meg jol elkeritettem, nem fernek hozza tobbe. Egyetlen eletrevalotlan van, neki kulon csinaltam kalciumos csemeget, mert meg mindig kopasz helyenkent es van egy amelyik papirheju tojast tojik es sztem o az. De ha a tobbiekkel egyutt kapja, akkor elverik onnan (mindenhonnan elverik, annyira sajnalom, olyan cuki pedig, rohan hozzam es lefekszik elem, h dedelgessem), ha meg kizarom a tobbit, akkor azert nem eszik, mert nyuglodik a tobbi utan, kis bena. De tegnap eloszor volt 8 szep tojas a 8 tyuktol, lehet, h vegre sikerult osszeszednie magat.
Btw, kalciumtuladagolas lehetseges?

En szeretem a telepi szokeveny tyukjaimat. Iszonyuan sajnalom oket a korabbi eletukert (pedig ezek mar allitolag enhanced cage lakok voltak, jelentsen az barmit), kopaszon, tenyernyi halvanyrozsaszin tarajjal, csetlobotlo benakent erkeztek, biztosan nem volt setagalopp az elso masfel evuk. Nekem jol esik, h most lathatolag boldogok, orommel rohangasznak a kertben, mindig molyolnak valahol, delutanonkent ulnek a kinti ulofan szepen egymas mellett, mint oregasszonyok a haz elotti padon es halkan kurrognak, sztem ez jar nekik :). Nem baj, ha bena hibridek, nem tudnanak csibet nevelni talan, de ez nem az o hibajuk. Amugy a nagy fekete Dolly megint sokat melazik a tojodobozban, lassan elo kell kesziteni a leszoktatoladat?
süti beállítások módosítása