Most Zsuzsi buvar osztja meg tapasztalatait velünk az angol tyúktartásról. Köszönjük! Olvassátok és ne legyetek szűkszavúak, kérdezzetek, szóljatok hozzá!
Először egy kis összefoglaló az angol helyzetről. Találtam egy nagyon
érdekes cikket az Egyesült Királyságbeli hobbi baromfitartásról, ebből
fogok kivonatolni, hozzátéve a saját tapasztalataimat, gondolataimat.
A cikk másfél éves kb, akkoriban kezdtük mi is egyébként. Azóta a
helyzet sztem csak fokozódott. Akkor 3 millióra becsültek a
hátsókertekben, hobbiszinten, kedvtelésből tartott baromfiállományt,
ami a 60 milliós lakosságot tekintve azt jelenti, hogy minden 20 főre (5
család) jut egy hobbityúk. Ebben nincsen benne értelemszerűen a
profitszerzési célból tartott állomány és ezek a madarak mind
(gyakorlatilag mind) nagyon jó körülmények között tartott,
legnagyobbrészt szabadba is kijáró állatok.
A meginterjúvolt szakértő az ellenőrizetlen állományt a fertőzések
szempontjából veszélyesnek tartja, én a nem szakértő szemével a
húszezresével egy fedél alatt élő madarakat tartom ez ügyben
veszélyesebbnek (és az eddigi tapasztalatok, statisztikák is engem
igazolnak). Az eltelt másfél év alatt nem lehetett hallani borzalmas
madárinfluenza vagy salmonella járványokról, ami volt, az nem a
hátsókerti kendermagosok miatt tört ki.
A Tesco is árul mar csirkeólat, három év alatt 180 százalékkal
emelkedett ezek forgalma csak náluk. Azt megerősíthetem, hogy nagyon sok
helyen lehet már kisebb, 3-4 madár tartására alkalmas faólakat,
változó kivitelben és minőségben, akár £100 körüli összegért.
Egy Tesco ól a többi itt: Tesco.com
A legnagyobb jótékonysági szervezet, amely ketreces tartásból kikerült
tojók nyugdíjas elhelyezését tűzte ki célul, 2003 óta működik. Az első
3 hónapban 400 madarat sikerült elhelyezniük, 2009-ben több mint 60
ezret. 2012 januárjától tilos a ketreces tartás az EU-ban, ami
egyébként nem igaz, a hagyományos, nagyon embertelen ketrec tilos, az
újfajta, ahol állítólag már fel is tudnak állni, nem tilos. A mi 3
madarunk ilyenből jött egy hónapja, de az önkéntes, aki az átvételnél
segített állította, hogy extra pocsék kondícióban vannak, rosszabb mint a
tavalyi volt (tavaly előtti). Ezt én nem tudom cáfolni, a madaraink
egészségesek és tojnak, bár még mindig nem nyernének szépségversenyt.
Az tény, hogy egyre nagyobb arányú a “free range” tojás árusítása a
piacon, kevesebben veszik a műanyagtálcás gyári tojást. Bár ez ügyben
vannak fenntartásaim, ugyanis nemrégen olvastam egy cikket, miszerint
ha egy 20ezer madarat tartalmazó hodályon van egy darab akkora luk,
amin a madarak kimeHETnek, akkor a termelő ráírhatja, hogy a tojás
szabadföldi, miközben jó eséllyel a tyúkok legnagyobb része soha nem
jutott át azon az ajtón. Ráadásul a szabad föld nem valami végtelen
mezőt kell jelentsen hullámzó selymes fűvel, lehet az egy sima
betonudvar is, oszt jónapot. Szóval sajnos még a legjóindulatúbb,
állatjólétet figyelembe vevő vásárlóként sem mindig kapja azt az
ember, amit gondolna, hogy kapni fog.
RR : Free range (a szép oldala) Ausztráliából:
(Mondjuk a filmet nézve pl. nem tudom elképzelni, hogy a tojás az hogy működik ilyen helyen? )
A hobbitartás tehát terjed, egészen London belvárosába is, ami azért
nem ugyanaz mint Budapest belvárosa, sokkal több a kiskert, a
tetőterasz. Egészen pici helyeken lehet sikeresen és humánusan
tyúkokat tartani.
Forras: http://www.theranger.co.uk/
Zsuzsi
Folytatása következik jövő héten csütörtökön! ( A hobbitartásról.)