A múltkor arról közöltem nagyon pontos információkat, hogyan kellene szakszerűen táplálni a csibéket hónapról hónapra... hááát... szabónak ugye a gatyája lyukas, tyúkudvar blog írójának meg a csirkéi éheznek néha... na jó, ez inkább vicc, de valahogy egyáltalán nincs mostanában annyi időm, hogy mindenféle vadító főzetekkel és táplálási programmal múlassam az időt.
A csibék megunták a pici katrocot a kis óljuk előtt, állandóan kiszökdöstek, úgy hogy szépen kieresztettem őket a többi tyúk közé. Valahol éreztem, hogy azt a csirkehálós mini kifutót nem kéne oldhatatlan kötéssel az óljukhoz rögzíteni, így csak rá lett tolva a bejárati részre. Az első 2 hétben nagyon hasznosnak bizonyult, mert a legnagyobb gond az volt, hogy ha szórtam kaját a kicsiknek, akkor az összes tyúk azt akarta enni, így legalább nem fértek hozzá. Mostanában reggelenként is ez alatt etetem a csibéket és a kotlóst, így nyugodtan tudnak kajálni.
Az első két hétben ugye indítótápot etettem kukoricadarával, na, ez elfogyott pár napja, úgy hogy kukoricadarát esznek búzával (egész szemekkel). Egyébként naponta háromszor kapnak enni, mert egész nap kint kavarnak a kotlóssal, van, hogy a nekik szórt dara fele ottmarad, mert inkább mennek kapirgálni a kotlóssal. Egész nap kevernek, kavarnak, a többiek nem bántják őket. Amikor a kotlós talál valami finom falatot, akkor odahívja őket és valamelyik ügyes felfalhatja a zsákmányt. Ha erre a hangra odamegy másik tyúk, akkor az kap kettőt a kotlóstól és már megy is onnan.
Itt az egyik szerencsés épp egy gilisztával küzd - nem fulladt meg tőle végül...
Egész nap rohangálnak, alig tudtam egy-két fotót készíteni róluk.
Sajnos a tegnapelőtti viharos éjszaka után az egyik eltűnt, azóta már csak kilencen vannak. nem tudom mi történhetett, mert reggelre a kitámasztott kis ajtójuk kinyílt és az összes csibe kint volt a kotlóssal. Az is lehet, valami macska kapta el az egyiküket, nem tudom. Most már nagyon messzire elmennek egymástól. A mi macskáink ügyet sem vetnek rájuk, pedig nagy vadász mindkettő. Ha kint van a többi tyúk is, a macskák hátra sem merészkednek. Lehet az volt a baj, hogy reggelre úgy voltak kint, hogy csak a kotlós volt velük.
Na mindegy, remélem több veszteség nem lesz.
Alig tudtam egy rendes fotót készíteni róluk (ezeken még csak két hét körüliek), mert állandóan rohangálnak...