Franciaország egyik - nem hivatalos - jelképe a gall kakas. Szerepel a polgármesterek hivatali jelvényén, világháborús emlékműveken, az euró előtti időkben pedig a 10 frankos pénzérmén volt látható. Napjainkban főleg a sport területén jelképezi az országot, így a Francia Futballszövetség logójában és a válogatott rögbicsapat mezén egyaránt megtalálható.

         A gall házityúk, mint fajta, tényleg létezik, szerepel a Francia Baromfitenyésztők Szövetségének honlapján található listában, mely a Franciaországban fajtaként hivatalosan elismert tyúkfajtákat csoportosítja. A lista itt látható  Ebből kitűnik, hogy Franciaországban 45 francia és 155 külföldi házityúk-fajtát tartanak számon hivatalosan. A fajták nagy részénél megkülönböztetik a “nagy” és a “törpe” alakokat, ezeken belül pedig színváltozatokat írnak le.

 

A 45 francia fajta jellemzése angolul ezen az oldalon érhető el. Franciául a tyúkfajták fotókkal együtt, földrajzi eredetük szerint csoportosítva itt találhatók. 

 

 

A következőkben ízelítőül bemutatok néhány fajtát. Forrásaim a fent említett oldalak, valamint a http://elevageamateur.wifeo.com voltak.

 

 

Rhône-Alpes régióból származó, kiváló minőségű húsáról nevezetes fajta, mely 1957 óta eredetvédett (AOC) szárnyas. Szabadtéri tartáshoz alkalmazkodott, a kakas 2,5-3 kg, a tyúk 2-2,5 kg súlyú, tollazata fehér színű. Elsősorban húsáért tartják, de tojáshozama is megfelelő. A hagyományok szerint az új király, illetve manapság az új köztársasági elnök, egy Bresse tyúkot kap ajándékba.

 

Nagyon régi fajta, már a 16. században említik. Pikárdia régió északi részén és Flandriában alakult ki. Középtermetű (a kakas 2,5-3 kg, a tyúk 2-2,5 kg), rusztikus, viszontagságoknak ellenálló fajta, mely jól alkalmazkodott az észak-francia klímához. Elsősorban tojástermeléséről nevezetes, a tyúk kitűnő kotlós és a csibéket is nagyszerűen gondozza.

Eredete a 17. századig nyúlik vissza, Párizs környékén tenyésztették ki. Bóbitája, pillangó taraja és 5 lábujja jellegzetes fajtajegyek. Földrajzi eredetvédelemmel (IGP) és vörös címkével (label rouge) is rendelkezik. A kakas 3 kg, a tyúk 2-2,5 kg súlyú. Húsa kiváló minőségű, egyesek a fogolyhoz hasonlítják. Az új, gyors növekedésű húshibridek megjelenése komoly konkurrenciát jelentett számára, de a fajta szerelmesei továbbra is tenyésztik, ma már elsősorban díszbaromfiként.

 

Utoljára hagytam az aranytojást tojó tyúkot. Eredete a középkorig nyúlik vissza, de a fajta mai formájában a 20. század elején alakult ki az atlanti partvidéken, Poitou-Charente régióban. Viszonylag nagy termetű (a kakas 3,5-4 kg, a tyúk 2,6-3,2 kg súlyú), robusztus, ellenálló fajta. Különös ismertetőjegye, hogy a lábujján tollakat viselhet, a francia standard (szemben az angollal) csak az ilyen egyedeket fogadja el fajtatiszta Marans-nak. Húsa jó minőségű, de sikerét elsősorban nagy és különleges színű tojásainak köszönheti, ezért is nevezik “aranytojást tojó tyúknak”. A tojások vöröses-barna színűek, gyakran kis sötétebb foltokkal, de egészen sötétbarnák is lehetnek. Sokak szerint koleszterin-mentesek, de ezt az állítást sajnos nem sikerült ellenőriznem, nem találtam erre vonatkozó cikkeket.

 

 

Remélem, ezzel a kis összeállítással kedvet kaptatok a francia tyúkfajták megismeréséhez. Az ajánlott linkekre kattintva rengeteg fotót, rajzot találtok, igazán különleges jószágokkal. http://elevageamateur.wifeo.com/la-poule-marans.php

Én pedig türelmesen várom, hogy a Chouanne névre hallgató kis Marans tyúkocskám végre megajándékozzon néhány aranytojással.