Eléggé rég jártam itt, de sebaj, most igyekszem bepótolni. Sok minden történt azóta, igyekszem mindent leírni.

Fészket nem építettem. 

Ellenben kieresztettem a tyúkokat a kis udvarukból a hátsó kertbe, had lássanak világot, zöldet, gilisztát, lovat, csigát és takarítsanak!   

Először féltem, hogy szétszélednek, este meg úgy kell majd összefogdosnom őket, de nem, amint alkonyodni kezdett szépen besorjáztak a helyükre. Ismeritek azt a szólást, hogy a gaz verje fel a portádat!"? Na most rájöttem tulajdonképp ez mit jelent. Érjen olyan sorscsapás, hogy ne legyen jószágod! Ezek a tyúkok olyan rendet vágtak hátul, amin én hetekig gályázhatnék folyamatosan. Az megvan, amikor van egy kertrész, ahol a fel nem használt tetőlécek élnek szimbiózisban a betonkeverővel és a hanyagul mellédobott ipari tömlővel (amit alig lehet megmozdítani)? És amikor hatalmas bogáncsok és mindenféle gizgaz teszi még kaotikusabbá a látványt? Jaj hogy utálom. De most a tyúkok olyan rendet vágtak, hogy a tömlő is olyan képet mutat, mint ha épp az előbb hajították volna hanyagul oda, nem tűnik el gaz folyondárok ölelésében. 

Szóval respekt és tisztelet a pipiknek!

Elvannak odakint, a 20 tyúk kap napi két fangli kukoricát aztán kész, egész nap kapirgálnak, délben pedig hűsölnek a mogyoróbokor alatt (na végre az alatt is ki van gazolva). A karámban nagy élvezettel kaparják a lószart, a szalmabálákból pedig kieszegetik a még bent lévő búzaszemeket, az a lovaknak úgy sem jó. Tökéletes az összhang! Én egyre jobban bírom a tyúkokat.