Ez kész.
31-én kimentem kicsit rendet rakni a hátsó udvarba. Az volt a fura, hogy Kicsi rigó (tudjátok, szupertermékeny és szuperönálló japi tyúkocskám) felnövekvő jércéi a másik kis japi vezetésével kóboroltak, Kicsi rigó meg sehol. Nem így ismertem meg...
Rosszat sejtettem. Felemeltem a használaton kívüli kutyaházat és pont az volt, amit sejtettem, de hinni nem akartam.
Kicsi rigót nem érdekli az időjárás változás, négy évszak, abból is a tél, hosszú éjszakák, hideg, satöbbi. Még hogy a tyúkok nem tojnak télen... ő biza tojik, nem csak tojik, hanem a megtojt tojásait ki is kelti. Mit neki tél, sötét és szakkönyvek. Egy igazi egyéniség felülemelkedik ezeken a csip-csup ügyeken.
Ő ül a kis tojásain és felfuvalkodva kotlik.
Ebből mi lesz?
Úgy döntöttem folytatom a passzív állatkísérleteimet, én ugyan nem avatkozom közbe, csak figyelek és szépen jegyzetelek. Ugyan mit tehetnék? Megsüssem a tojásokat? Persze most adom itt a keményet miközben őszintén remélem, hogy nem kell a lakásban nevelgetnem a hóban bukdácsoló naposcsibéket...
Volt valakinek hasonló esete? Hogyan alakult?