A rendetlen udvar előnyei
2013. február 27. írta: Rosa Rugosa

A rendetlen udvar előnyei

Azt hiszem többször is írtam már, hogy eléggé rendetlen vagyok és ez persze kihatással van szegény családom életére is. Nem a mi udvarunk az, ami a kertmagazinok címlapjára való, nincs élére állított zöldségágyás, a kutyák minden reggelre termelnek valami meglepetést. Mondjuk alaposan átrágják magukat az apróhirdetési újságon és a szórólapokon, amit a kukából halásznak ki, olyan felosztásban, hogy Pajtás, a nagyméretű egyszerűen felugrik a kukára és kiveszi belőle azt, amivel éppen foglalkozni szeretnének. Szopi, a kicsi, akit pár hete találtunk a piacon, segít neki elcipelni a zsákmányt és persze juttatnak belőle Buksinak, a postások és szórólapterjesztők rémének is, aki meg van kötve, mivel Hudini is meghajolna leleményes szabadulási és szökési képességei előtt. (Ezt most annyira humorosan leírtam, a valóság pedig az, hogy harsog a vidék hajnalba a hangomtól, amikor meglátom, milyen meglepetéssel készültek.) De kár lenne a kutyára fogni a kint hagyott létrát, a szecskavágóra akasztott kötőféket, ami már egy hete ázik kint és sorolhatnám.

szopipápó.JPG

Nem olyan jó dolog a rendetlenség, de néha azért akadnak előnyei...

A hátsó udvarban, ahol a tyúkok élnek, van a lovak karámja, az istálló és a bálák. Amikor megbontunk egy körbálát, általában a külső részét egyszerűen félredobjuk (a sok félredobottból lesz egy kupac, amit azért tavasszal eltakarítunk). Ráadásul a lányom szeret úgy etetni, hogy közben lucernaszőnyegen jár, szóval késő ősztől tavaszig egy egész méretes komposztréteg alakul ki a bálák környékén, miután senki nem söpri össze a széthullott szénát, lucernát. Ez persze nem szép, de a tyúkok szempontjából kimondottan hasznos. Ugyanis már január közepétől kezdve csak fel kellett fordítanom egy raklapot, vagy kicsit megemelnem a földön komposztálódó maradványokat és alatt tele volt minden csírázó magvakkal, a tyúkok legnagyobb örömére. Ugye tudjuk, ezek milyen hasznos eledelek a tojástermelés szempontjából. Legalább nem nekem kell csíráztatni...

raklap2.JPG

Amikor kimegyek, hogy "fordítsak" nekik, már ott totyorognak körülöttem, alig várják, hogy előbukkanjanak a finom csemegék.

raklapalatt1.JPG

raklap1.JPG

raklapalatt2.JPG

raklap.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://tyukudvar.blog.hu/api/trackback/id/tr845107632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

redrabit 2013.02.27. 08:07:27

Csodásak a tyúkjaid ! Egészséges szépségek !
A kutyák akciói ismerősek nálunk is. Volt, hogy porszívóval takarítottam a füvet, mert a középső kutyánk ,gondolt egy jót és a teraszról ellopta a párnát, amiben apró inci-finci szivacstörmelék volt...:P
Az egész előkert vastagon végig volt terítve az apró párna tartalmával :) viszont az a rohadt szivacs nem komposztálódik !!!
Látod a hanyagság is teremt néha hasznot , szóval soha ne exkuzáld magad a kupiért :)
Minden rosszban van valami jóóóó :P

Tooodi 2013.02.28. 07:48:29

Haláli jópofák a kutyáitok! :) Gondolom ez a "szia kedves gazdi" tekintet, ami a fotón van az egyik ilyen csíny után készült és azt sugallták épp, hogy "gazdi, szerintünk most inkább ne gyere ki, inkább adj nekünk egy kis kaját, az mindhármunknak sokkal jobb lesz!"
Ugye hogy a kutyák különös képességgel rendelkeznek, hogy ha valamit véletlenül kint felejtesz, legyen az egy pulcsi, egy szerszám, akármi, azt az éjszaka tuti megtalálják és elrendezik?! És mondjuk egy újság szétszabdalása nem ám kétfelé megy, nem. Addig hajtja őket a kötelességtudat, amíg szabályosan apró miszlikre nem tépik és szórják szét az egész kertben.. Bírom őket! :)

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.03.01. 07:41:01

@Edit123: Ezek a kakasok... áááá:)
@Tooodi: Igen, megfigyeltem, a kutyák olyanok, mint a gyerekek. A legkisebb is ki tudja választani a lego katalógusból a legdrágább cuccot, a kutya is jó érzékkel választ az 1000 forintos kínai papucs, meg a jóval többet érő egyéb lábbeli között (mármint hogy melyiket szaggassa meg előbb).
Bár az egyik ismerősöm kutyája egy kis tacsi, aki notórius szökő, mindig új cipőkkel tér haza, fél párral, leginkább a márkás edzőcipőkre hajt. Bár igyekeznek bezárni, de csak meglép néha és mindig hoz zsákmányt.
süti beállítások módosítása