Bár az előző posztnál azt írtam, utolsó versenyző, az élet másképp hozta - szerencsére! Íme, egy újabb tyúkól valóban részletes leírása és fotói, Laci osztja meg velünk a tyúkól építés tapasztalatait!
Egy teljesen üres telekre építkeztem, mivel gyerekkoromtól kezdve volt tapasztalatom a különböző háziállatok tartásával kapcsolatban, természetesen az új telken sem akartam lemondani róluk. Egy dolgot viszont biztosan tudtam, nekem nem olyan ólakra van szükségem, amilyeneket nagyszüleink általában használtak, nem akartam téglát, betont. Az én állattartásom nem ugyanaz, mint nagyszüleinké, nekik az életük szerves része volt, nekem hobbi, ami jó, ha nullszaldóra kijön, nekik a nyereséget számokban is ki kellett fejezni, nálam a nyereség igen nehezen számszerűsíthető.
Csirkék az elrekesztett ólban, függesztett etetővel, itatóval és egy kakukktojással
Építőanyagként tehát maradt a fa, ebből pedig az akác, fenyő és OSB lap. Az akác kerül a földbe, a fenyő és OSB pedig a felépítmény. A fenyőáru egy részét szinte fillérekért szereztem be un. egyutas gipszkarton raklapok formájában az akácot pedig ölbe vágott, 15-25 cm átmérőjű tűzifa rönkként.
A tyúkól alapozása
A rönköket a raklap hosszának megfelelő távolságra, két sorban, egymástól kb 1,2 m távolságra fúrt lyukakba bedöngöltem, majd kb 40-50 cm magasságban vízszintbe vágtam a tetejüket. A két rönksorra került 5x10 cm-es palló, majd ezeket áthidalva egymás mellé a gipszkarton raklapok. A 8 mm vastag OSB lapokat 2 illetve 1,8 m-re vágtam, majd több szétbontott raklap stafniainak, illetve deszkáinak felhasználásával elkészítettem az oldalfalakat és egymáshoz illetve az alap raklapokhoz erősítettem. A bódé teteje élére állított 5x10 cm-es palló, mint szarufa, illetve a bontott raklap deszkáiból mennyezet készült, a deszka tetejére pedig Ondulin hullámlemez került. A bódé elé földbe ásott akác oszlopok segítségével egy előtetőt készítettem, ez egyrészt merevíti, stabillá teszi az egész építményt, másrészt véd az időjárástól. Kötőelemként alapvetően gipszkarton facsavart használtam, csak a mennyezet deszka borításához, illetve a padlóként funkcionáló raklapok rögzítéséhez használtam szöget.
A déli oldal, ablakokkal
Az oldalfalakra merevítésként felcsavarozott stafnik között vágtam ki az ajtók és ablakok helyét. A hulladék OSB darabokat szorosan egymás mellé lecsavaroztam a padlóra, így egy nagyon könnyen takarítható száraz felületet kaptam. Az ajtókhoz kb 10 cm magas küszöbök kerültek, ugyanis alomként hamuval kevert faforgácsot, szalmát használok.
A tyúkok télen nyáron száraz helyen vannak, télen is tudnak porfürdőzni az alomban, vagy a bódé alatt. Nyáron bódé alá menekülnek a hőség, illetve az eső elől.
A naposcsibék itatója
Etetőnek felfüggesztett, adagolós etetőket használok, itatónak pedig 14 l-es szintén adagolós itatót. Az egész építményt jól be lehet keríteni, zárni, ezért nem okoz gondot egy hétvégi 1-2 napos kiruccanás, mert ez etetőket, itatókat erre az időre fel lehet tölteni.
A bódé belseje és a függesztett etetők, középen elrekeszthető a csirke neveléshez
Méreteket nem adok meg, mert nincs sok értelme, egy ilyen emelt padlós bódéban akár 10-12 tyúkot is lehet tartani m2-ként, mert még télen is van száraz kifutójuk. A bódé mindkét végén van ajtó a takarító személyzetnek, illetve bentlakóknak, mivel középen elválasztható. Az elválasztás jelentősége a különböző korosztályú csirkék nevelése miatt van. Amennyiben most építenék tyúkólat, nem foglalkoznék a raklapokkal, három sorban akác oszlopokat ásnák le, természetesen a középső sor magasabb, az egyik oldalt emelt padlósan bedobozolnám OSB lapokkal a másik oldal pedig előtető lenne.
Madár, távlatból
Remélem tudtam segíteni az ötleteléshez!
Laci
