Maradok még ennél a témánál, mert hogy eddig ilyesféle tapasztalatom nem volt a tyúkokkal és ki tudja, mikor lesz még egy ilyen havas és hideg tél. Aminek én egyébként nagyon örülök, szeretem a telet, a havat meg még inkább - főleg, hogy ha megunom a kinti létet bejöhetek a jó meleg házba és gyorsan dobok a tűzre. Szombat reggelre leesett az első hó. És csak esett, csak esett, most már késő este van, amikor ezeket a sorokat írom és még mindig esik.
Reggel szórtam ki a pipiknek kaját (a földre szoktam már, nem tálba), hát, kicsit csipegettek, aztán valahogy nem láttam őket. Egyébként tettem most mindkét ólba 2-2 etetőt (ez nálam a négerbarna legolcsóbb teszkó műanyag virágláda), meg egy önitatót. Kimentem megnézni, merre vannak. A VIP társaság a lóistállóban volt (Szarumán, a kakas, a kis kendermagos, meg a kopasz tyúkjaim), a többiek a két tyúkólban kuksoltak a hatalmas kupac szalmán. Úgy tűnt, nem nagyon szeretika havazást. A vízből, amit vittem nekik ímmel - ámmal ittak, inkább a havat csipegették, majd mindegyiknek tiszta hó volt a csőre. Szinte egész nap az ólban kuksoltak, így oda pakoltam be nekik kaját, mert láttam nem sok kedvük van előtörni. Azért pár elsettenkedett a tojóládáig és négy, azaz négy darab tojással gazdagabbak lettünk. Azt kell észrevennem, hogy a tyúkjaim tojástermelését valóban jobban visszaveti a sötét -mármint a rövid nappalok-, mint a hideg. A tyúkokat egyébként maga a hó, ha csak a földön van és nem az égből hullik alá, nem zavarja túlzottan. Annyira tetszett az egyik! A tojóláda ugye a tyúkólon kívül van nálunk, az egyik tyúk a szakadó hóban szépen beleült a tojóláda mellett álló betonkeverőbe, hogy ott várja ki a sorát, mivel mindkét rekesz foglalt volt. Sajnos a gépem épp le volt merülve, úgy hogy nem tudtam lefotózni.
Egyébként nagyon aggódtam, hogy mi lesz velük ebben a hidegben valamelyik nap már a -20 foknál jártunk és itt nálunk eddig szinte végig, napközbe is -8, -10 fok volt (szép havasak az utak). Eszembe jutott, hogy amikor még kicsi gyerek voltam és a nagymamámmal elutaztunk a dédihez télen, akkor esténként melegítettek hatalmas köveket a sparhelten és azt tették be az ágyba a dunyha alá az ágy lábrészéhez, így melegítve fel az ágyat. Lehet a tyúkok is örülnének neki... hehe.
Azt olvastam, hogy ilyen hidegben lefagyhat a tarajuk, meg az állebenyük a hidegtől, ezért érdemes valami zsírosabb krémmel bekenni. Szarumánt még csak elkapnám, na de a kis dzsungelharcos kommandós japánok elfogására semmi remény. Azt hiszem marad az eddigi gyakorlat, azaz felhívom a figyelmeteket a veszélyre, meg hogy hogy is kéne csinálni, én meg bízok a jó szerencsében. (Lásd, milyen az ideális tyúkól -jól befűthető a tyúkok által, ülőrudak, stb., az enyém meg kissé szellős, meg ülőrúd sincsen... és sorolhatnám...) Úgy tűnik elég jól bírják a hideget. Csak nehogy úgy járjanak, mint a cigány lova, ugye, aki mire megszokta volna az éhezést, megdöglött. De csak nem. Mondjuk érdekes, hogy amint bejött ez a nagy hideg és adtam a kaját nekik, az első amit megettek a napraforgó volt.
Nálatok milyen az idő és hogy bírják a tyúkok?
