Tavaly májusban elutaztunk tíz napra. Előtte jó gazdához illően gondoskodtunk az állatokról, a kutya panzióba ment, a cicákat a szomszédok vállalták, a tyúkokat pedig egyik barátunk fogadta be. Hazaérkezésünk után azonban kiderült, hogy szegeny tyúkok rókatámadás áldozatai lettek, mi mind a négyet, a barátunk pedig tizenöt tyúkot vesztett el. Négy túlélő maradt, de nem sokáig örülhettek a megmenekülésüknek, a róka ugyanis visszajár. Így is történt, és további hármat még elhurcolt. Nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó alkalommal lettek tyúkjaink ragadozók zsákmányai. Korábban már egy menyétféle, valószínűleg nyest is garázdálkodott a kis baromfiudvarunkban. Mivel erdő mellett lakunk, sajnos az ilyen látogatásokkal számolnunk kell, főleg tavasszal, amikor a ragadozók kicsinyeiket is táplálják.

 

 

A róka, nyest, nyuszt, menyét, görény elsősorban éjszaka támad. A róka általában elhurcolja áldozatát, a menyétfélék pedig legtöbbször csak vérre szomjaznak, esetleg a tyúk fejét viszik el. Védekezni ellenük leginkább a tyúkól gondos bezárásával lehet, bár a nyest egészen kis résen is átbújik, a róka pedig képes beásni a tyúkól fala mentén, és ha döngölt föld a padló, akkor már bent is van. A kerítés nem állítja meg őket, a menyétfélék átbújnak a drótkerítésen, a róka pedig átmászik rajta.

 

A ragadozómadarak, például az egerészölyv, nappal a csibékre veszélyesek. A szarka és más varjúfélék tojáslopásban jeleskednek, de a sikló és a sündisznó sem veti meg a friss tojást.

 

Az egér főleg a nem megfelelően lezárva tárolt takarmányt dézsmálja meg, hamar elszaporodik, ez már csak higiéniás szempontok miatt sem kívánatos.

 

A házi patkány és a vándorpatkány veszélyesebb, nemcsak a tojásokat eszi meg, de a tyúkokat is megtámadhatja.

 

Ragadozókat keresve tulajdonképpen nem is kell messzire menni : kutyák és macskák, főleg a kóbor, kiéhezett állatok is jelenthetnek veszélyt tyúkjainkra.

 

 

Franciaországban megyénként kétévente vagy évente bocsátják ki a kártékonynak tekintett fajok listáját. A lista mindig csak az adott megyére vonatkozik, a fajok elterjedési területétől is függ. Például, Gironde megyében a 2011-1012 évekre az alábbi lista van érvényben (forrás : http://www.chasseurs33.com/cms/ ):

 

Szarka

A listában természetesen nemcsak a tyúkokra veszélyt jelentő fajok szerepelnek, hanem általában a kártékonynak tekintett állatok. Ezek a fajok csapdázhatók, vadászhatók. Lelövésük azonban a nutria és a pézsmapocok kivételével külön engedélyhez kötött, meghatározott időszakok (pl. a róka esetében a vadászidény végétől március 31-ig) betartásával. Az amerikai nyércre külön szabályozás vonatkozik, mert nagyon hasonlít a veszélyeztetett európai nyércre, ezért mindig élve kell elfogni, és egy szakértőnek kell megállapítania a pontos faji besorolást.

 

Európai nyérc (a fotóját fél óra alatt sem sikerült feltennem) hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_ny%C3%A9rc,

Amerikai nyérc

A csapdázást a vadásztársaságok külön engedéllyel rendelkező tagjai végzik. A csapdák típusát is fajok szerint előírják, általában élvefogó csapdákat használnak a védett európai nyérc miatt. Például, amikor nálunk okozott gondot egy nyest, a szomszéd faluból jött egy vadász, aki a tyúkól mellett állította fel a csapdát. Csaléteknek konzerv macskaeledelt használt, állítólag a menyétfélék odavannak érte.

 

A csapda ilyesmi volt :

 

A vadász minden nap reggel jött, hogy ellenőrizze, fogott-e valamit. Sajnos nem járt sikerrel, a nyest nem esett csapdába, de igaz, ami igaz, nem is jött többet vissza. Két hét után a vadász el is vitte a ketrecet. A csapdaállítók ezt a tevékenységet teljesen önkéntes alapon végzik, fizetséget nem kapnak érte. Viszont bárki hívhatja őket, akinél valamilyen ragadozó kárt tett a baromfiudvarban, a vadkárok, kártékony fajok elleni harc a vadásztársaságok feladata.

 

 

 

Ahogy fentebb már említettem, a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer, ha éjjelre bezárjuk a tyúkokat. Egy jó kerítés is hasznos, még ha nem is tart távol minden kártékony állatot. Ragadozómadarak ellen a kifutó fölé kifeszített hálóval védekezhetünk. A rágcsálókat egér- és patkányfogóval irthatjuk, de igazából ellenük a legjobb megoldás egy (vagy több) jó egerész macska, feltéve, hogy a tyúkokat békén hagyják. Egy jó házőrző kutya is fontos, a jelenlétével, ugatásával a legtöbb ragadozót elkergeti.

Lehet kapni különféle riasztó keverékeket, amiket a tyúkól köré kell permetezni, és állítólag távol tartják a ragadozókat. Ezeknek a szereknek modernebb változatai a különféle elektronikus készülékek, melyek ultrahanggal riasztják el a betolakodókat. Nem tudom mennyire hatékony, erről a két megoldásról semmilyen saját tapasztalatom nincsen.

 

Nálunk mindebből az éjszakai bezárás, a kerítés, a házőrző kutya és a macska adott. A ragadozómadarak ellen a kifutóban levő fák eddig elegendő védelmet nyújtottak. Viszont sosem felejtem el, amit a csapdázó vadász mondott: ha kicsinyeik vannak, akiket etetni kell, a ragadozók a legképtelenebb módokon, de bárhova bejutnak a prédájuk után. A május-június a legrizikósabb időszak, remélem, ezúttal megússzuk!