Ismét egy olyan darabra bukkantam, ami nagy kedvencem lett. Jamie Hayon zöld hintacsirkéje...
Sajnos nem sikerült kiderítenem, mekkora, (tuti megint nem gondoltak ránk, felnőttekre) persze szeretjük a gyerekeket, de én magamnak is el tudnék képzelni egy ilyet. Vagy az egész -szeleburdi- családnak. Hintázgatni, ringatózni a teraszon...
és erről rögtön eszembe is jutott Christian Morgenstern verse, a
Hintaszék (hintacsirke) az elhagyott teraszon
Magányos hintaszék vagyok
és ringok a szélben,
a szélben.
A terasz hideg és vacog
s én ringok a szélben,
a szélben.
És ingok-bingok, s száz komor
zaj recseg a hárs sűrűjében.
Ki tudja, mi inghat még valahol
a szélben,
a szélben,
a szélben.
(Szabó Lőrinc fordítása)
