A tojás - Az év tyúkóla 2013
2013. szeptember 02. írta: Rosa Rugosa

A tojás - Az év tyúkóla 2013

Olvasom a blogod, a tyúkos történetek engem is foglalkoztatnak, sőt mi is elkezdtünk foglalkozni tyúkokkal. Mi mindig is falun laktunk de ez a háztájizás valahogy meg sem fordult a fejünkben. TYÚKUDVARban mi is csak a mamánál jártunk, bár lehet többször mint a városi gyerekek, nekünk is szép emlékeink kötődnek a tikokhoz.

A mi történetünk ott kezdődött, hogy tavaly a nagyobbik lányom kapott egy nyulat húsvétra (megjegyzem nem a szülők ötlete volt). Kis nyuszit hírtelen nem is tudtuk hová tenni, mit csinál apuka, összedob egy ketrecet Tádénak.

sj7.jpg

Az összedob erős túlzás, két-három hétig készült a lakosztály német licensz alapján (selbst.de), mert hogy ha már nyúl legyen kövér. Igen ám de a kis Tádé nem győzte kivárni a kéglit inkább elpusztult, persze a gyerek verzió az „elszaladt a kis haszontalan”. A nyúl amúgy is kényesebb állat sógorom mondaná „a nyúl ül a ketrecében és azon gondolkodik, hogy mibe dögöljön meg.”

Szóval ketrec tender leállítva. Jön a következő húsvét és apuka fejéből kipattant az Isteni szikra „szerezzünk naposcsibét, ha már egyszer ott az a ketrec”, és egyébként is jobban kelendő a családban a csirke mint a nyúl.

sj3.JPG

sj4.JPG

sj5.JPG

A húsvét hétfőn kelt csibék két nap múlva máris ott landolnak az előszobában mert hát kell nekik a jó idő. Túl sokáig nem volt maradásuk egy hetes korukba beköltözhettek a pincébe berendezett kétszobás luxuskéró egyik felébe, még mindig dobozba. Cseperedtek-cseperedtek, elérték a háromhetes kort, apukának megint jön a szikra, venni kéne hozzájuk még ötöt úgy is olyan nagy ez a ketrec. Így lett 10 növendék csirkénk. Nyár elejére egész szépen fejlődtek, a luxuskéglit hamar kinőtték. Két kakas vérét adta a többiek kényelméért, lehet többet is le kellett volna vágni de hát akkor ki fog tojást tojni?

sj2.JPG

sj6.jpg

 Augusztus első napjaiban elmentem a ketrec mellett csak fél szemmel néztem rájuk, jól látok? Tojás? Vagy csak beképzeltem mert már gondoltam rá, hogy igazán tojhatnának legalább csak egyet mutatóba. Ott díszelgett az első (?) saját tojás, négy hónap után. Apuka fénysebességgel készít egy tojóládát, legyen hová tojni, ne csak úgy a semmi közepébe.

sj1.JPG

Eltelt már vagy tíz nap és semmi, nem csak, hogy kisebb vagy görbébb, tényleg semmi. Nem tudtuk mire vélni a dolgot, feleségem nagymamájának ecsetelgetve egyből rávágta „biztos megeszik”. Még annó nagypapa fabrikált egy frankó tojóládát amibe egyszerre két tyúkká előlépett csirke tud fészket rakni igen ám csak egy kis furfanggal a tojások nem maradnak a tojó alatt hanem egy szinttel lentebb gurulnak a szalmaágyra ami persze el van deszkázva a többi kotkoda elől. Egy nap sem telt el máris felfedezték az új szülőotthont és láss csodát lett is tojás. A tyúkok boldogan élnek míg le nem vágjuk őket.

 „Az és mesém is tovább tartott volna ha hosszabb lenne.”

 Friss: az egyik tyúkunk előszeretettel kijár a territóriumukból a kertnek egy bokros részére, mi másért mint tojni. A probléma ott kezdődik, hogy van egy „szeretett” kiskutyánk Pötyi, de tényleg kicsi aki idáig nem bántotta ha kinn kapirgáltak a két lábon járó csirkepaprikások. A minap nem voltunk otthon… rekonstruálva az esetet, kijöhetett tojni az a szerencsétlen és Pötyi jól helyben hagyta én meg a kutyát. Szegény tojón már csak az eutanázia segített. Tudom én vagyok a hibás nem szabadott volna hagyni hogy kijöjjön, mert ahogy nincs kutya-macska barátság úgy a kutya sincs köszönőviszonyba a tyúkkal.

S.J.

A bejegyzés trackback címe:

https://tyukudvar.blog.hu/api/trackback/id/tr615485095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.09.10. 09:59:59

Nekünk egyszer volt húsvéti nyuszink, amit persze kaptunk, nem mi vettük. Olyan aranyos volt, sajnáltam, hogy a kis ketrecében kuporog, egyre többször kiengedtem, míg végül már csak enni jött elő, aztán egyszer csak eltűnt, a férjem azóta is emlegeti, hogy a szabadságmániám megfosztotta őt egy finom fokhagymás sülttől.:)

redrabit 2013.09.10. 13:28:53

De jó volt olvasni :)
Nálunk is húsvéti nyúlüggyel kezdődött... Ma már 3 anya állatom van , Sajna az ovisok elpusztultak a nagy melegben . Egyetlen 1 maradt élve ..azt próbálom megmenteni... Amikor már azt mondtam megmarad, beteg lett-.-. majd gyógyítgattam ...jobban lett .. Most csendben várjuk a cseperedését . Ígéretet kapott, ha megmarad..akkor biza megmarad, ha fiú-ha lány..
Csirke kergetés nálunk is volt tavaly. Bár nekünk is inkább a kicsi kutyánk szállt szembe a kapirgálósokkal.. Így rá figyeltünk nagyon , amikor a banda ép kerti túrán járt. Pont ezért történhetett meg, hogy a legnagyobb kutyánk megelégelte a kapirgálók szemtelen jövés-menését ( mert , hát még is Ő a ház őrzője, vagy mifene ) és úgy gondolta, rendbe teszi a tyúkocskám ábrázatát.. Csak sajna a fél háta bánta. No meg az élete :(
Idén még csak tavasszal engedtem túrázni a csajokat, de lassan eljön az idő újra, hogy bejárhassák a kert zegét-zugát-- Viszont akkor 3 kutya áll majd vigyázzba :)
Sok szerencsét kívánok az állattartáshoz továbbra is ...