Japánéknál első a gyerek!
2013. július 23. írta: Rosa Rugosa

Japánéknál első a gyerek!

Legalább is a japán tyúkoknál. Most rögtön cáfolom is magam, ha meggondolom, akkor ez nem teljesen igaz, a másik kis fekete egy bolond, szerintem ő csak a kotlást élvezi, hiába kelnek ki a csibék, azokat rábízza másra ő meg tovább ücsörög egyéb tojásokon.

Na de térjünk vissza Rigóra, a kis családanyára.

PA230229.JPG

Hihetetlenül jó anya, teljesen máshogy viselkedik, mint a többi kotlósom.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy nem lacafacázott, saját tojásait tojta titkos helyre egy kupacba és azokat szinte észrevétlenül ki is költötte.

PA230232.JPG

Aztán amikor elhagyta a fészket a hét kicsivel, akkor kiválasztott egy új lakóhelyet. A ló istállóját. Azt gondoltam, ez így nem lesz jó, miért oda? De így utólag nézve nagyon is jó döntésnek bizonyult. A kis család meghúzza magát a sarokban, a ló ügyet sem vet rájuk, napközben pedig, amikor a ló kint van a karámban, ők bent maradnak, a többi tyúktól távol és ott éldegélnek, csipegetnek, ide teszek nekik kaját, vizet, de a lótrágyába rengeteg hasznos dolgot találnak.

A többi tyúkom? Szinte mind tojóládában kotlott el, aztán volt amelyik kiscsibéstől beköltözött a többiek közé (pár nap alatt össze is taposták majdnem mindet), volt amelyik a szabad ég alatt akart aludni a csibékkel, hiába volt számtalan hely, minden este be kellett pakolgatni valahová őket.

Aztán nézzük az etetést. Amikor kiszórom reggel a kaját, akkor az összes tyúk, mint az őrült, rohan oda enni. Pedig több helyre teszek, de ezek imádnak tülekedni. A kotlósaim nagy része ilyenkor szinte átrepülte a fél udvart, szerencsétlen kiscsibék meg vagy harminc méterre lemaradva csipogtak. Hiába tettem a közelükbe is darát, nem a tyúkok rohantak tülekedni, hátrahagyva a csibéket. Kis Rigó? haláli. Amikor kiszórom a többieknek a kaját, ő meg se moccan, maga alá, köré gyűjtve a csibéket vár! valahogy erősebb benne az anyai ösztön, mint a kaja utáni vágy. Ez szinte hihetetlen, mert egy tyúkom sem viselkedik úgy, hogy kivárja azt a két percet, amíg ő is kap.

Eddig egy csibéje hullott el, egy reggel egy kis tál vízben találtam meg. Talán nem tudott belőle kimenni, nem tudom, sajnáltam.

A védekezése is nagyon tetszik. nem ugrál feleslegesen, de ha valaki túl közel megy, vagy a kaját enné meg a kicsik elől, az kap rendesen! Még egy érdekes dolog, hogy alkalmanként Hose Armando, a kis japi kakasom besegít neki, ha esetleg támadás éri, aztán nagy egyetértésben csipegetnek együtt, kis Rigó, Hose és a hat kicsi...

Kis Rigóról korábban itt írtam:

A vadon szava

Természetes költés - heten, mint a gonoszok

A bejegyzés trackback címe:

https://tyukudvar.blog.hu/api/trackback/id/tr405419635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoli7309 2013.07.23. 22:18:29

Ő a legjobb ANYUKA. Nagyon szépek!!

Alexandra Sydneyből · http://alexandragasztroblogja.blogspot.com/ 2013.07.24. 06:47:17

Nekem is nagyon jó tapasztalatom van a japán tyúkokkal.
Egyébként nálunk nem japánoknak hívják őket, de ugyanarról a fajtáról van szó.

Sajnos a japán kotlósom elpusztult, de van egy másik, akit Gingernek hívunk (úgy kaptam, ezzel a névvel). Nem a tyúkólban alszik a többivel, hanem a tyúkudvarban lévő eperfa egyik ágán. Egyik reggel, amikor elég későn keltünk fel és a tyúkok még mindig nem voltak kiengedve, feljött a hálószoba ablakunk alá és ott kotkodált :D Utána velem együtt jött vissza, hogy kiengedjem a többieket és megetessem őket :)
A legokosabb tyúkunk.