Mozidélután a tyúkudvarban - A jószág volt az aranya a népnek
2013. március 24. írta: Rosa Rugosa

Mozidélután a tyúkudvarban - A jószág volt az aranya a népnek

Köszönöm ezt a filmet NLTomnak, mert hosszú ideje keresem, de nem találtam. Zsigmond Dezső 2004-ben készült filmje a szatmári tehéncsordák szomorú sorsáról mesél. Hogy miért torokszorító nézni? Mert látjuk, hogyan teszik, hogyan tesszük mi magunk tönkre azt, ami érték és aminek élnie kellene! Talán nem késő, talán van még visszaút. Tanulságos, szép film! Valódi emberekről, valódi érzésekkel.

A bejegyzés trackback címe:

https://tyukudvar.blog.hu/api/trackback/id/tr305161902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NLTom 2013.04.05. 00:23:14

Andrásfalvy Bertalan munkássága előtt főhajtással lehet adózni! Sok előadása közül ezt is ajánlanám figyelmetekbe: www.youtube.com/watch?v=qcrJzUbQn7w

NLTom 2013.04.07. 18:28:36

www2.echotv.hu/videotar.html?mm_id=191&v_id=16351

Mi lett enenk a projektnek a "vége" ? Valaki tud erről mondani valamit hogy hogyan áll ez a projekt?

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.04.08. 09:23:42

@NLTom: A "Nyúlunk a munkáért" programra gondolsz? Fogalémam nincs mi van vele, de a nagy őshonos baromfis program sem úgy látszik, mint ha aktív lenne.
nekem legalább is fura, hogy áprilisban még semmit nem lehet róla hallani.

gyalog.galopp 2013.04.08. 13:38:35

@NLTom: @Rosa Rugosa:

A program szerintem kicsit túl lett lihegve a filmben. Ezek a részben parlagi fajták nem a mai igényeknek felelnek meg, mondhatnám nem piacosak. Nekem a sárga magyar bevált, mint kettőshasznosítású jószág, de csak házi használatra. Ezeket a fajtákat azoknak érdemes tartani, akiknek az átlagnál nagyobb területük ven, ahová a tyúkokat legalább néhány órára ki lehet engedni legelni.
A program tudomásom szerint gén megőrzésről szól, nem árutermelésről.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.04.08. 13:56:25

@gyalog.galopp: Szerintem a cél talán ahhoz volt hasonló, amit Báldy Bálint kezdett az 50-es években, amikor újra benépesítették a hazai fajtával az országot.
Rengeteg helyen volt keltetőállomás, ahonnan ellátták a helyi lakosságot.
A program amire gondoltam az "Élő falu" program (volt), amiről idén azóta sem hallottam. Itt írtam róla tavaly: tyukudvar.blog.hu/2012/06/14/elo_falu_oshonos_magyar_baromfi

Ezt annyi helyről hallom, hogy milyen gáz a magyar tyúk. de nem igazán értem, ha arra VALÓBAN alkalmas, hogy nagyobb területre kieresztve elbogarásszon és ne kelljen hozzá dokit hívni, emellett némi szemesen eléldegél, akkor szerintem semmi baj nincs vele. Lehet, hogy nem ad rengeteg tojást és nem lesz 5 kilós, de valahol nem is ez a cél, nem?
Az extra termelést szerintem mindegyik tyúk csak akkor produkálja, ha ki van nyalva a fenek.
Ha valaki nem így akarja tartani, hanem tényleg ilyen "igénytelen" módon, arra lennék kíváncsi, hogy a magyar akkor is rosszul teljesít?

gyalog.galopp 2013.04.09. 09:29:50

@Rosa Rugosa:
Volt pl. fogoly színű csirkém. Egyik nap egy kiszökött, be a szomszédos kukoricásba. Annak annyi, gondoltam, aztán majd két hét múlva látom, hogy ott szaladgál a kerítés mellett és be akar menni a többihez. Ezzel szemben a 7 hetes, jó kétkilos brojler, ha 1 méternél messzebb van tőle a kaja, inkább éhen döglik, de nem megy oda.
Nem azt mondanám, hogy a magyar parlagi fajták rosszak, hanem mások, más igényeknek felelnek meg.
A programokkal az lehet a baj, hogy parlagi fajtákat hiába tápozod agyon, legfeljebb fosnak tőle, 5-6 hónapig etetni 80-90 Ft/kg takarmánnyal, az meg húzós. Másik, aki hozzászokott a teszkós csirkéhez, annak komoly gondjai vannak a szabad tartású fajtákkal. Keménynek és soványnak tartja, keresi a mellhúst, ami jóformán nincs is neki, lassabban és tovább kell főzni, stb.

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.04.09. 12:55:58

@gyalog.galopp: Igen, erre gondoltam!
Mondjuk lehet úgy kéne árulni mint vadhúst:D
Talán ha más oldalról lenne az egész megközelítve, akkor a fogyasztót sem érné csalódás.
Igazad van abban, hogy a vásárló kapirgálós csirkét akar, aztán ha megkapja, nem is tetszik neki...
Általában az ő ízlésüket elégítik ki azok, pl. itt a mi falunkban is, akik felnevelik táppal pár hét alatt a broilert, aztán 1 hétig etetik kukoricával és attól lesz "kapirgáló". Pedig azt se tudja hogyan kell kapirgálni.:D

NLTom 2013.04.09. 19:59:42

www.youtube.com/watch?v=vN1WZunLdKw&feature=related) www.youtube.com/watch?v=vN1WZunLdKw&feature=related
www.youtube.com/watch?v=4_ScW141KHU&feature=related
Érdekes hogy nyugaton életképesek ezek a kis családi gazdaságok... itthon miért nem? Ezek a parlagi fajták akkor hatékonyak és olcsóbbak, ha olyan gazdaságokban termelnek, olyan élhető rendszerekben vannak, ahol nem nagyüzemi módszerekekl és környezetben termelnek. Ahol van legelő, ahol van istálló (rovarok), vagy ahol még nem omlott össze a rovarvilág, a legelők és földek rovarvilága még változatos és megfelelő mennyiségü rovar áll rendelkezésre, a legelők árokpartok növényvegetációjáról nem is beszélve. A régi gazdálkodási módokban az volt a fenntartható, hogy a vizekkel, a legelőkkel, árterekkel, erdőkekl, mezőkkel szimbiózisban éltek és müködtek az emberek. Egy régi paraszti udvarban csak a gabonát kellett megtermelni a tyuknak csirkének, a többit összeszedte maga az udvaron, vagy kint a legelőn... Ha ma is ilyen rendszereket állitanának vissza, megpróbálnák helyrerakni ezt a természeti környezetet.... lásd aktuális téma manapság: árviz, belviz... A vizek rendezése, a folyók és árterek rehabilitációja égbekiáltó probléma ma is! Ami természetesen összefügg megint mindennel... De ahelyett hogy ésszerüen felhasználná az ember a vizet, és kihasználná az ártér gazdagságát, helyette a silányabb és gazdaságtalanabb gabonakonjunkturát erőlteti. A mai rendszerben minden élő természeti rendszer meg van bontva. A legelő állat helyett ott az intenziv tehenészet, a trágya helyett és a folyók hordalékai helyett ott a mütrágya, az egészséges föld és egészséges növények helyett ottvannak a vegyszerek és a hibridek, amik folyton folyvást mesterséges beavatkozást és anyaghozzáadást kiván, ami persze pénzbe kerül; a pénzzel pedig ott a bank, s a bank kezében a hitelező, a felvásárló, a tőzsde stb... mind csak egy dolgot szolgál: a pénz ördögi istenét. ;)
Na amikor itten fel fel kapják a fejüket emberek és vidéki gazdaságokat kisüzemi, háztáji gazdaságokat akarnak csinálni és állatot kihelyezni stb, akkor először talán azt a környezeti és gazdasági rendszert kellene rehabilitálni, ami ezeket az állatokat, mebereket, növényeket élhető módon "fenntarthatóan" fenntartja. ;) Aki nem nyúl ezekhez, az csak látszatpolitikát csinál, mert hiába a kiosztott jószág, ha eleve megeszik, nem gazdaságos, nem életképes környezetbe kerül. Ma a ludat alig tartja valaki vagy a kacsát... régen a tanya melletti laposban felnőtt magától az iszapban turkálva, a legelőn legelve, csak hizásnál kellett drága takarmányt adni neki... ma meg mindnek zárt ólban kell adni a kül. tápokat hogy legyen belőlük valami...pénzen! ;) Na nem tudom hogy érthető e amit szeretnék mondani. Ezért is érdeklődöm ezek után a projektek után, hogy mi van belőlük. Müködnek e, vagy csak jó kis pénzlenyúlás nagyobb csinnadratta mellett? Félek hogy az utóbbi lesz igaz...

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2013.04.11. 14:25:10

@NLTom: Megnéztem a videókat, ez a jövő.:) Itt a Csepel-szigeten halásztelek környékén talán még van néhány "bolgárkertész", aki a lovas megoldást alkalmazza.:)
Szerintem ennek az egész föld dolognak a rákfenéje a támogatás. De csak mint kibic ugatok bele. Kb. olyan, mint az eu-s szökőkútpályázatok, hogy minden bokorban van egy, csak közben az ovi áramszámláját nincs miből kifizetni.
Amikor pl. emberek 1000 hektárt tudnak bérelni az állami földből, na ott tuti nem lesz semmi természetes. Addig az ártéri földek sem lesznek legelők, stb.A projektekről semmit nem tudok, érdeklődtem én több helyen, de sehol semmi, mindenki baromira öko, meg fenntartható, de azért mondjuk egy gazdálkodás nem arról szól, hogy április végén lesed a netet, hogy lesz-e valami... dédszüleink már szentségelnének, hogy ki miatt kell a napot lopni.
Számomra valahol vicces az, hogy megy a nagy szívhezszóló szöveg, aztán amikor már javába a földet kéne túrni, meg az állatok sorsát rendezni, akkor még sehol semmi.:)

NLTom 2013.04.17. 12:09:11

Kis kertészetekben és kisgazdaságokban háztáji gazdaságokban még ma is életszerü a ló, az ökör... A traktor egyszerübb ma, mint a ló és az ökör... nem gazdaságosabb csak egyszerübb!

NLTom 2013.04.26. 15:24:28

Figylemetekbe ajánlom ezt is. Kicsit nagyobb és másabb látószögben közeliti meg a mai és a mult mezőgazdaságát...
www.youtube.com/watch?v=HIlZNewrRgw

NLTom 2013.04.26. 15:25:26

És ez pedig a geográfus és ökológus szemével... www.youtube.com/watch?v=Ako9Fvxp_oA

jánosbácsi (törölt) 2013.05.05. 07:47:48

Sajnos Ángyán Tanár Úr szándékait elbuktatták a lobbik. Tanárom volt, logikusabb elmét keveset láttam életemben ( még 1-et, Ő is Gödöllőn tanít, Tóth Ferencnek hívják, fiatal rovartan tudós és brilliáns elme, rengeteg youtube videója van fent, pl az érpataki modellről vagy a "mit eszel ha nem indul a traktor" címmel. Elkalandozik, figyelni kell ilyen a stílusa. Hihetetlen intelligens és hatalmas a tudása).
példaértékű ember. Ahogy a Tóth Ferenc is. Ismerik személyesen Andrásfalvy Bertalant és Molnár Gézát is és hasonló a "csapás-vonal" a gondolkodásukban.

gyalog.galopp 2013.05.19. 18:46:28

Akinek kétségei lennének a háztáji állattartással kapcsolatban, azok olvassanak. íme:

fn.hir24.hu/gazdasag/2013/05/19/szuperbacikkal-fertozottek-a-husok/

NLTom 2013.06.25. 21:12:24

Üdv! Egy nagyon jó kis filmrészlet; ajánlom a figyelmükbe!
www.youtube.com/watch?v=VcrjAgYejT4
süti beállítások módosítása