A magyar tyúk 2. rész
2012. május 22. írta: Rosa Rugosa

A magyar tyúk 2. rész

A múltkor olvashattatok egy felületes áttekintést arról, hogyan is alakult ki egyáltalán a mai magyar tyúk. Persze a poszt korántsem volt teljes, nem szólt a mai nemesítőmunkáról. Akit érdekel, az kattintson az írás végén lévő oldalakra, igyekeztem összeszedni a mai, szerencsére a neten is fellelhető információkat.

Kicsit visszatérve a múltkori poszthoz, azért azon erősen elgondolkodtam, hogy amíg egy világháború az összes borzalmával nem tudta padlóra küldeni a magyar tyúk tenyésztését ( ugye írtam, hogy Báldy és munkatársai szinte a semmiből teremtették újjá 3 év alatt az 1944-ben szétvert intézetet és törzstenyészetet, a munkájukat az aszályos évek sem könnyítették), addig valamilyen szinten a hetvenes évektől megtette ezt a divat, vagy talán másképpen fogalmazva, a globalizáció? A világ összes baromfihús termelésének 85%-át meghaladó húscsirke-ágazat genetikai alapját ma alig néhány brojlerhibrid jelenti. Mi lenne a helyes szó arra, hogy a háztájit lassan felváltotta a nagyüzemi tojás és hústermelés, ami persze nagyüzemi tartásra alkalmas fajtákat kívánt, így végül a magyar tyúk megmaradt - jobb esetben - vidéki kuriózumnak a nagymaminál, de már szinte onnan is eltűnt.

Hogy mi lehet az újabb sikerének a titka? Én legalább is hiszem, hogy hamarosan egyre elterjedtebb lesz. Talán az, hogy amit a század elején a praktikum diktált, ( a föld hasznosítása, gyümölcsösök "takarítása" és kártevőmentesítése olyan tyúkokkal, akik kevernek, kavarnak, jó messzire elkódorognak kaját keresni és nem egy helyben ácsorogva várják az etetést, e hasznos munka közben pedig önmaguk is a legjobb takarmányhoz jutnak) az ma divatos jelzőkkel a bio, meg állatbarát, meg természetközeli, stb jelzőt kapja, ezért talán ismét eljön az ideje a magyar tyúknak.

Na, beszéltem, illetve írtam már megint mindenfélét, most akkor jöjjenek a tyúkfajták!

A fehér magyar tyúk

 

 

Az Alföld és a Duna-Tisza köze tyúkja, mivel ez viseli el leginkább az árnyéktalan tartást és a tűző napot.

Tollazata fényes fehér, a kakasok tollazata szintén fehér, idősebb korban enyhén sárgás tollazatba hajló lehet. Lábszíne fehér, a korábbi nemesítések eredményeként a génbanki állományok egy részében sárga. Csőrük csontfehér, szemük narancsvörös, tarajuk, arcuk, áll- és füllebenyük vérpiros. Tojásaik krém, vagy világosbarna színűek, a naposcsibék egyöntetű fehér pelyhűek.

Az első tojásukat 24-25 hetes korban adják, csúcstermelésük ideje a 34-38. hét, tojástermelésük 48-52 hetes korukban csökken 30% alá.

1998-tól őshonosként regisztrált fajta, mely kizárólag génmegőrzési céllal tartott állományokkal rendelkezik. Ezekből a génbanki állományokból vásárolhatnak a kistenyésztők, családi gazdaságok tenyésztojást, naposcsibét. 2008-ban a Magyar Kisállattenyésztők Génmegőrző egyesülete keretében fenntartott őshonos és védett régi magyar tyúkfajták génbanki tenyészetei közül az alábbiaknál található fehér magyar tyúk:

ÁTK (korábban KÁTKI) Gödöllő, Dr Szalay István, Barta Ildikó

Szomor Dezső Apajpuszta

Rózsa Péter Hortobágy

Szabolcs István, Dejtár

Nemesítése során a küllemére vonatkozó előírások sem voltak egyformák:

  Forrás:

A fehér magyar tyúk tenyésztési programja

Régi magyar tyúkfajták

 Törzstenyészetek

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tyukudvar.blog.hu/api/trackback/id/tr844526654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Espelette 2012.05.22. 11:04:25

Nagyon jo, hogy genbanki allomanyokban, ellenorzott korulmenyek kozott fenntartjak a fajtat, a genmegorzes nagyon fontos! Kar, hogy a fagyasztasos eljaras meg nincs teljesen kidolgozva, az meg pluszban biztonsagot jelentene.

alfi 2012.05.22. 16:28:57

Folytasd majd a többi fajtával is légyszíves :)
Azt hiszem, a kiscsibék, amik az ajándékba kapott kotlós alatt vannak, mind magyar fajták.. olyan fehér lehet, mint amiről írsz, parlagiak vannak kétféle színben és egy kopasznyakú.. Akitől kaptam, azt mondta, mind kistestű, de jó tojók és legfőképpen igénytelenek.
Mondjuk ebben lehet valami.. reggel egy kis kukoricadara, este egy kis kukoricadara, napközben meg meló van- dolgoznak ezerrel a trágyásban meg a fűben :)
Szóval szeretném, ha idővel 'kitermelnék' a jövő generációját :)

korenka 2012.05.22. 19:28:22

Az én célom is az, hogy fenntartsam az állományt ügyes kakassal és tyúkocskával!

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2012.05.23. 07:05:44

Persze, folytatom a többivel, ha sikerül (általában nem szokott:DDD), akkor hétfőnként jön a többi.:)

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2012.08.27. 13:56:06

Mikor gyakornok voltam a KÁTKI-ban ezekkel az ördögökkel volt a legtöbb bajom.

Az csak hab volt a tortán, hogy az udvarukba lépve mindig lefejeltem az ajtó feletti kerítést (á Dieu, fejbőr!), de ezek a magyar fehérek soha (!) nem adják fel a fészkük védelmét. Mire kipenderítettem egy kotló tyúkot, hogy összegyűjtsem a tojást, már vissza is jött, és támadott ahogy csak bírt. A fogolyszínű és a sárga magyar elbújhat mellette harciasság tekintetében.

Szép állatok nagyon, bár a legszebb ősi/őshonos fajtánk akkor is a sárga és a fogolyszínű. :)

Rosa Rugosa · http://tyukudvar.blog.hu/ 2012.08.28. 08:18:35

@Imre Laci: Ott gyakornokoskodtál? De jó lehetett!
A kerítés lefejelésről eszembe jut egy kedves idős ismerősünk, akinek a pincéjének a bejárata pont az ő (nem túl magas) méretéhez lett építve.
És folyton arról tartott kiselőadást a hozzá betérő és a fejüket rendszeresen bevágó magasabb ismerősöknek, hogy neki erről már van egy elmélete, aki egyszer bevágja, az figyelmetlen, aki kétszer, az szétszórt, na de aki állandóan...
Így sikerült kb. lehülyéznie rendszeresen az egyik professzor rokonunkat.:D
Bocs.:)